Abesszin bozótgébics
Abesszin bozótgébics | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Laniarius aethiopicus (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Abesszin bozótgébics témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Abesszin bozótgébics témájú kategóriát. |
Az abesszin bozótgébics (Laniarius aethiopicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bokorgébicsfélék (Malaconotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Turdus nembe Turdus aethiopicus néven.[3]
Előfordulása
Angola, Benin, Botswana, Burundi, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Dél-Szudán, Eritrea, Etiópia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Libéria, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Sierra Leone, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, cserjések és szavannák, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 25 centiméter, testtömege 52-62 gramm.[5] Egész felső része, egy fehér szárnycsík kivételével, fekete; alul tiszta fehér, rózsaszínű futtatással. Szeme vörösbarna, csőre fekete, lába kékesszürke.
Életmódja
Rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
Fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 14-16 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap