Alsóstubnya

Alsóstubnya (Dolná Štubňa)
Szent Anna-templom
Közigazgatás
Település	Stubnyafürdő
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Alsóstubnya Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′ 56″, k. h. 18° 51′ 43″48.848802, 18.86189548.848802°N 18.861895°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 56″, k. h. 18° 51′ 43″48.848802, 18.86189548.848802°N 18.861895°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóstubnya témájú médiaállományokat.

Alsóstubnya (szlovákul Dolná Štubňa, németül Unter-Stuben) egykor önálló község, ma Stubnyafürdő városrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

Stubnyafürdő központjától 2 km-re délre fekszik.

1281-ben „villa Kosmas” néven említik először. Eredeti nevét alapítójáról kapta, mai neve a német stuben szóból származik. A településre a 14. században német telepesek érkeztek. 1390-ben Felsőstubnya alapítása után az eredeti Stubnya falut Alsóstubnyának nevezték. 1437-től Stubna néven szerepel a forrásokban. A 15. századtól a háji uradalom részévé vált, a Háji család birtoka. A 15. századtól vámszedőhely volt, vámja 1437-től 1722-ig működött. 1532-től 1848-ig a körmöcbányai uradalom része. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vaskohászattal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STUBNA. Alsó, és Felső Stubna. Két német, és tót falu Turócz Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Körmötz-Bánya Városa, lakosai amannak evangelikusok, és ennek katolikusok, fekszenek Spitzenberg nevű, fejér krétához hasonlító földű hegynek szomszédságában; fűrész malmai nevezetesek, mellyeket Zsarnovitza vize hajt; fördője, és ispotállya is vagyon Alsó Stubnának; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjök, fájok elég van, keresetre módgyok a’ Körmötzi Bányákban.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stubnya (Alsó), tót falu, Thurócz vgyében, Körmöcztől 2 1/2 mfd – a Thuróczba vezető országutban, 213 kath., 355 evang. lak. Van egy vizi malma és kallója a Zsarnovicza patakján; ispotálya, igen jó rétjei; de főnevezetessége meleg ásványos forrásában áll. Alkotó része a viznek, melly kristály tisztaságu, s minden erősebb szag nélkül való, igen finom kénkő-szesz, vas részecskékkel vegyes mészföld, kevés selenit és keserü só. Használ az elgyengült tagok erősitésében, reszketésben, mindenféle tisztátalan daganatokban, rühben, más bőr-nyavalyákban. Egyébiránt a fördőnek több osztályai vannak, s elosztatik a podagrások, czigány, paraszt és urak fördőjére; ezeken kivül vannak még az ispotályfördők. F. u. Körmöcz városa.”^[2]

1910-ben 740, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

1971-óta Stubnyafürdő része.

• Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1596-ban épült, eredetileg reneszánsz stílusú. A 20. században átépítették.

• Alsóstubnya a Turóci régió információs portálján
• Alsóstubnya Szlovákia térképén