Aranycinege

Aranycinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Függőcinege-félék (Remizidae)
Nem: Auriparus
S.F. Baird, 1864
Faj: A. flaviceps
Tudományos név
Auriparus flaviceps
(Sundevall, 1850)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranycinege témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranycinege témájú médiaállományokat és Aranycinege témájú kategóriát.

Az aranycinege (Auriparus flaviceps) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó Auriparus nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl Jakob Sundevall svéd zoológus írta le 1850-ben, az Aegithalus nembe Aegithalus flaviceps néven.[3]

Alfajai

  • Auriparus flaviceps acaciarum (Grinnell, 1931) – az Amerikai Egyesült Államok délnyugati része (délkelet-Kalifornia, dél-Nevada, délnyugat-Utah, nyugat-Arizona, délnyugat-Új-Mexikó) és Mexikó északnyugati része;
  • Auriparus flaviceps ornatus (Lawrence, 1851) – az Amerikai Egyesült Államok déli része (délkelet-Arizona, dél- és közép-Új-Mexikó);
  • Auriparus flaviceps flaviceps (Sundevall, 1850) – Mexikó északnyugati része;
  • Auriparus flaviceps lamprocephalus (Oberholser, 1897) – Mexikó északnyugati része;
  • Auriparus flaviceps sinaloae (A. R. Phillips, 1986) – Mexikó északnyugati része;
  • Auriparus flaviceps hidalgensis (A. R. Phillips, 1986) – Mexikó északi középső része.

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok déli és Mexikó északi részén honos. Természetes élőhelyei a sivatagok, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhosszúsága 11 centiméter, testtömege 5-8 gramm.[5]

Életmódja

Alapvetően rovarevő, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. Általában márciustól júniusig költ, de éghajlati körülményektől függően akár februártól szeptemberig is kiterjedhet a költési időszak.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 1.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  • A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • [1] Ibc.lynxeds.com (angolul)
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap