Atari Games

Atari Games Corporation
TípusMagán
JogelődAtari, Inc.
Alapítva1984. július 2.
Megszűnt2003. február 7. (feloszlatja a Midway)
2013. október 2. (teljes felszámolás)
JogutódWarner Bros. Interactive Entertainment
Székhely USA, Kalifornia, Milpitas
Cím675 Sycamore Dr.
VezetőkDan Van Elderen (elnök)
Ed Logg
AlapítóWarner Communications
IparágJátékterem
Videójáték
TulajdonosWarner Communications (1984–1985)
Namco (1985–1986)[* 1]
Time Warner Interactive (1993–1996)
Midway Games (1996–2003)
TermékekGauntlet
Marble Madness
Paperboy
Klax
Alkalmazottak száma700
Anyavállalata
  • Warner Communications
  • Namco
  • Time Warner Interactive
  • Midway Games
LeányvállalataiTengen
Atari Games Corporation (Egyesült Államok)
Atari Games Corporation
Atari Games Corporation
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 37° 24′ 36″, ny. h. 121° 54′ 56″37.40987056074, -121.9154900491237.409871°N 121.915490°WKoordináták: é. sz. 37° 24′ 36″, ny. h. 121° 54′ 56″37.40987056074, -121.9154900491237.409871°N 121.915490°W
Az Atari Games Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Atari Games Corporation témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Atari Games Corporation amerikai játéktermi játék-gyártó cég volt. A vállalat eredetileg az Atari, Inc. érmés játéktermi játékaiért felelős divíziója volt, azonban 1984-ben különálló cég lett.

Története

Amikor a Warner Communications divíziójaként működő Atari Inc. több mint 500 millió dollár veszteséget termelt 1983. első három negyedévében, akkor az érmés játéktermi divíziója volt az egyetlen, ami profitot hozott.[1] 1984-ben a Warner eladta az Atari fogyasztói termékekkel foglalkozó divízióját Jack Tramielnek;[2] aki az így létrejött új céget Atari Corporation névre keresztelte. A Warner megtartotta a vállalat érmés játéktermi részlegét és átnevezte azt „Atari Games”-re.[3] A Tramiel és a Warner Communications közötti megállapodás értelmében az Atari Games semmi esetben sem hagyhatta el a Games szót a nevéből és az Atari márkanevet egyáltalán nem használhatta a fogyasztói termékek, így a számítógépes és konzolos videójátékok piacán. Az Atari Games átvette a régi Atari Inc.-nél dolgozó alkalmazottak többségét és a legtöbb az átalakulás előtt megkezdett projektet folytatni tudta. Az Atari Corp. ezzel szemben befagyasztotta a projektjeit és megritkította a személyzetét és műveleteit. 1985-ben a Namco többségi részesedést vásárolt az Atari Gamesből, azonban hamar érdeklődését vesztette egy amerikai leányvállalat irányítása iránt. 1987-ben a Namco eladta a részvényeit, részben vissza a Warnerner, részben pedig a Nakadzsima Hidejuki, az Atari Games későbbi elnöke által irányított dolgozói csoportjának.[4]

Az Atari Games folytatta a játéktermi játékok és egységek gyártását, illetve 1988-ban a Tengen márkanév alatt a Nintendo Entertainment Systemre is elkezdett kazettákat gyártani, köztük a Tertist is. A Nintendo és az Atari Games között az 1980-as évek végén hosszadalmas persorozat indult, köztük a Tetris feletti jogok, illetve a 10NES tiltóchip kijátszása miatt, ami azt korlátozta, hogy külsős cégek játékkazettákat gyártsanak a rendszerre a Nintendo engedélye nélkül. Az ügyet 1994-ben zárták le; az Atari Gamest pénzbeli kártérítésre és a licencfeltételek betartására kötelezték.[5]

1989-ben a Warner Communications egyesült a Time Inc.-kel, megalapítva ezzel a Time Warnert. 1993-ban a Time Warner többségi részesedést vásárolt az Atari Gamesben és azt a Time Warner Interactive nevű divíziójának leányvállalatának sorolta be. Ugyan az Atari Games megtartotta az identitását az új tulajdonos alatt, azonban a Tengent feloszlatták a Time Warner Interactive márkanév javára.[6] 1994. közepén az Atari Games, a Tengen és a Time Warner Interactive neveket a Time Warner Interactive címszó alatt egyesítették.[7]

1996 áprilisában miután Nolan Bushnell Atari-társalapító sikertelenül megpróbálta felvásárolni az Atari Gamest, eladták azt a WMS Industriesnak, a Williams, a Bally és a Midway játéktermi márkák tulajdonosának.[8][9] Dan Van Elderen, az Atari Games elnökének elmondása szerint 1995-ben a Time Warner elhatározta, hogy kilép a videójáték-iparból és arra utasította az Atari Games vezetőségét, hogy találjanak vevőt a cégre. Ez meglepte Elderent, hiszen általában az anyacég keres vevőt a leányvállalataira.[3]

1998. április 6-án a WMS Industries a videójátékos birtokait Midway Games név alatt különálló vállalatként elkülönítette,[6] ami utána átvette az Atari Games divízió irányítását. 1999 elején a Hasbro Interactive elkezdte feléleszteni az Atari márkanevet a fogyasztói termékek piacán, miután megszerezte azt a JTS Corporationtől.[10] A félreértések elkerülése érdekében az Atari Gamest 1999. november 19-én[6] átnevezték Midway Games Westre,[11] ezzel az Atari Games név használaton kívülre került.

2001-ben a Midway Games a piac zsugorodása miatt kilépett a játékteremiparból. Ennek ellenére a Midway Games West továbbra is készített játékokat az otthoni konzolok piacára, amíg 2003. február 7-én fel nem oszlott a gyenge játékeladások miatt.[6] Ugyan a Midway Games West ezek után érdemleges tevékenységet nem végzett, azonban a cég holdingszervezetként tovább működött a tulajdonai szerzői jog- és védjegy-tulajdonosaként. 2009 februárjában a Midway Games 11. cikkely szerinti csődvédelmet kezdeményezett, 2009 júliusában a Midway eszközeinek nagy részét eladták a Warner Bros. Interactive Entertainmentnek, ezzel újra visszakerültek az Atari Games-tulajdonok a Time Warnerhez.[12] A szervezet ennek ellenére egyéb jogi okok miatt 2013. október 2-ig továbbra is fennállt.

Az Atari Games által fejlesztett játéktermi játékok

  • 720°
  • APB
  • Area 51
  • Area 51: Site 4
  • Badlands
  • Batman
  • Blasteroids
  • California Speed
  • Championship Sprint
  • Cops
  • Cyberball
  • Cyberball 2072
  • Escape from the Planet of the Robot Monsters
  • Gauntlet
  • Gauntlet II
  • Gauntlet Legends
  • Guardians of the ’Hood
  • Hard Drivin’
  • Hydra
  • Indiana Jones and the Temple of Doom
  • Klax
  • Mace: The Dark Age
  • Marble Madness
  • Maximum Force
  • Moto Frenzy
  • Off the Wall
  • Paperboy
  • Peter Pack Rat
  • Pit-Fighter
  • Primal Rage
  • Qwak!

  • Atari R.B.I. Baseball
  • Race Drivin’
  • Radikal Bikers
  • Rampart
  • Relief Pitcher
  • RoadBlasters
  • Road Burners
  • Road Riot 4WD
  • Road Runner
  • S.T.U.N. Runner
  • San Francisco Rush: Extreme Racing
  • San Francisco Rush: The Rock
  • San Francisco Rush 2049
  • Shuuz
  • Skull & Crossbones
  • Space Lords
  • Star Wars: The Empire Strikes Back
  • Steel Talons
  • Super Sprint
  • T-MEK
  • Tetris
  • ThunderJaws
  • Toobin’
  • Tournament Cyberball 2072
  • Vapor TRX
  • Vindicators
  • Vindicators Part II
  • War Final Assault
  • Wayne Gretzky’s 3D Hockey
  • Xybots

Nem megjelent prototípusok

  • Accelerator
  • Arcade Classics
  • Beat Head
  • Beavis & Butthead
  • BMX Heat
  • Bloodlust IK3
  • Cyberstorm
  • Danger Express
  • Freeze[13]
  • Guts and Glory
  • Hard Drivin’s Airborne
  • Hot Rod Rebels
  • Marble Man: Marble Madness II
  • Metal Maniax
  • Meanstreak
  • Primal Rage II
  • Road Riot’s Revenge Rally
  • Sparkz
  • Street Drivin’
  • Subs
  • Vicious Circle

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Atari Games című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Megjegyzések

  1. ↑ A Warner Communications és a jogutódja, a Time Warner az után is kisebbségi részesedést birtokolt az Atari Gamesből miután a Warner többségi részesedést adott el abból a Namcónak. A Warner 1996-ig nem vált meg teljesen az Atari Gamestől.

Jegyzetek

  1. ↑ Mace, Scott. „Can Atari Bounce Back?”, InfoWorld, 1984. február 27., 100. oldal (Hozzáférés: 2015. január 18.) 
  2. ↑ „Warner Sells Atari to Tramiel”, The New York Times, 1984. július 3. (Hozzáférés: 2020. április 12.) 
  3. ↑ a b (1997. november 1.) „An Interview with Dan Van Elderen”. Next Generation (35), 82. o, Kiadó: Imagine Media.  
  4. ↑ McNeil, Steve. Hey! Listen!: A journey through the golden era of video games (angol nyelven). Headline, 104. o. (2019. április 18.). ISBN 9781472261342 
  5. ↑ „Atari's Full-Court Press”, GamePro, IDG, 1994. június 1., 184. oldal 
  6. ↑ a b c d A History of AT Games / Atari Games / Midway Games West. mcurrent.name . [2017. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  7. ↑ (1994. július 1.) „Time Warner's Family Reunion”. GamePro (70), 170. o, Kiadó: IDG.  
  8. ↑ (1996. május 1.) „Tidbits...”. Electronic Gaming Monthly (82), 17. o, Kiadó: Ziff Davis.  
  9. ↑ (1996. szeptember 1.) „Time Warner to Quit Game Business”. Next Generation (21), 15. o, Kiadó: Imagine Media.  
  10. ↑ Johnston, Chris: Atari Goes to Hasbro. GameSpot , 2000. április 8.
  11. ↑ Certificate of Amendment: Atari Games. California Secretary of State, 1999. december 22. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  12. ↑ exv2w1. www.sec.gov . (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  13. ↑ (1996. december 1.) „Freeze”. Electronic Gaming Monthly (89), 150. o, Kiadó: Ziff Davis.  

További információk

  • A cég archivált weboldala (angolul)
  • Az Atari Games Corp. / Midway Games West története (angolul)
  • Informatika Informatika-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap