Ben Vautier

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
(2007 áprilisából)
Ben Vautier
Született1935. július 18.[1][2][3][4][5]
Nápoly[6][7][8]
Elhunyt2024. június 5. (88 évesen)[9]
Nizza[9]
Állampolgársága
HázastársaAnnie Vautier ( – 2024. június 5.)[13]
Foglalkozása
  • illusztrátor
  • képzőművész
KitüntetéseiMűvészetek és Irodalom tisztje
Halál okalőtt seb

Ben Vautier aláírása
Ben Vautier aláírása

  • weboldal
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ben Vautier témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ben Vautier (Nápoly, Olaszország, 1935. július 18. – 2024. június 5.) francia művész (Fluxusmozgalom).

Nizzában élt és dolgozott. A francia dadaizmus, Marcel Duchamp és John Cage volt pályája elején nagy hatással rá. A mail-art is érdekelte.

Akcióművészet

1962-ben például Ben Vautier Nizza utcáin vett filmre egy eseménysorozatot, amelyek közül néhánynak a forgatókönyvét már 1960-ban megírta. Szó-képek tábláit tartotta, és az azokon megjelölt gesztusokat tette, cselekményeket végezte el. Miközben a falra írt, Vautier feljegyezte, „Ben écrit sur les mures” (Ben a falra ír). Miután megfestett egy táblát, amin „Regardez Ben va faire un geste” (Nézzék, Ben egy mozdulatot tesz) állt, letérdelt, felragasztotta a posztert a falra, megmozgatta térdeit és feltette a kezeit. Vautier az akciókat szó szerint, tárgy-ként/-iasan, vizuális formákban és vizuális jelek szavaiként mutatta be. Teste a kölcsönös megfelelésekhez, a gondolat cselekedetté alakításának adta a helyet.

Test és művészet

Vautier eseményei a testet a vizuális információ kulcsaként helyezi el különböző jelrendszerekbe, amelyek belesűrűsödnek a képbe és cselekménybe, miközben azok mindvégig képesek a szó-reprezentációk, kép-reprezentációk és test-prezentációk közötti különbségek illusztrálására. Vautier bizonyságokat keresett a test-akciók és koncepciók közti paradoxonok természetéhez, hasonló formában, mint René Magritte tette a festőművészet és a költészet kapcsolatát feltérképező peinture-poésie-jében. Vautier azonban kiterjesztette Magritte jelentés összeolvasztásairól, mellérendelésekről, többértelműségről, a tárgyak és szavak elhidegüléséről szóló diskurzusát, utalva arra, hogy mindkettő milyen erősen kötődik a testhez.

Önmagát fizikailag és verbális kifejezéseivel a kommunikáció jelölő-központjába helyezte Vautier. Derűs magyarázatokkal látta el a művészek hírvivő szerepét a nézők és a nézett dolgok sokasága között, amint a valóság dolgaira mutogatnak és jelképes előjátékokkal alkudoznak jelentéseikről.

Az önmagára irányított figyelemmel Vautier elválasztotta az ego tényét és formáját a kultúra társadalmi keretében felolvadt, a művészt felfogó szerep-tudattól. Jelenléte a karrierizmus, a művészi szignó, a művészet gazdasága és a művészet történeti piacának alakjai közti kölcsönös kapcsolatokat anyagi értelemben is hiteles kép-szövegekbe írta. A jelenlétnek ez a tudatos előkészítése és fenntartása az egyén „szabadságaként teljesül be” – a felszabadulás folyamata viszont a normán keresztül és az ellen. történik – ahogyan azt Julia Kristeva egy másik kontextusban megfigyelte.

Fluxus

Vautier ragaszkodása a nyelv vizuális megjelenítéséhez a Fluxus módszerek között a textuálist erősítette meg. Tábláival nem tett mást, mint folyamatosan fejlesztette a gondolat, az érzékelés, az akció és a tapasztalás közötti kapcsolatot. A jelentést adó jeleket, a „képszöveget” az erős egyén, a művész, mint a nézhető és olvasható világ reformjának nyilvánvalóan diszfunkcionális eszközeit formálta meg. Használhatatlanok és nélkülözhetetlenek. Normákból indulnak ki és a normák ellen hatnak. A Fluxus gondolatvilágának megfelelt ez a paradoxonokban gazdag gyakorlat. Ezen összetett apparátus feletti elmélkedés és az ezzel való találkozás esztétikai jutalom: „Mutassátok meg nekik az Igazságot” – mondta Gandhi –, „aztán majd meglátják a Szépséget is.”

  • Zöld üveg: Az üveg tele van műanyag kupakkal, az üvegen címke van „piszkos víz” felirattal, tartalma: piszkos víz.

Halála

Vautier 2024. június 5-én öngyilkosságot követett el, lőfegyverével főbe lőtte magát, miután felesége előző nap agyvérzést kapott és elhunyt.[14]

Jegyzetek

  1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  5. The Fine Art Archive
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. Ben Vautier. ZKM | Center for Art and Media Karlsruhe. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
  8. SIKART. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
  9. a b BFM TV. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  10. 2020. július 4., Swiss, eb346d08-cd4e-4be4-9758-3942f95fcff5
  11. SIKART. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
  12. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  13. Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  14. L’artiste Ben, connu pour ses écritures, retrouvé mort à 88 ans un jour après le décès de sa femme”, Ouest France, 2024. június 5. (Hozzáférés: 2024. június 5.) 

További információk

  • Ben Vautier (magyar)
  • a French wikipedia article to understand what is ethnism(francia)
  • Official Ben Vautier Site (francia)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJk8VMhtMRJJkp9MqpJv73
  • VIAF: 95162549
  • LCCN: n50053138
  • ISNI: 0000 0001 2144 1452
  • GND: 119232502
  • SUDOC: 027211118
  • NKCS: av2017956610
  • BNF: cb119302648
  • ICCU: SBLV174303
  • BNE: XX1147830
  • BIBSYS: 6030557
  • ULAN: 500011704
  • RKD: 384375
  • művészet Művészetportál
  • Franciaország Franciaország-portál