Berillium-karbid

berillium-karbid
__ Be2+     __ C4−
Kémiai azonosítók
CAS-szám 506-66-1
PubChem 68173
ChemSpider 61480
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Be2C
Moláris tömeg 30,03 g·mol−1
Megjelenés sárga kristályok
Sűrűség 1,90 g·cm−3 (20 °C)
Olvadáspont >2100 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) lassan reagál a vízzel
Veszélyek
Főbb veszélyek mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes
NFPA 704
3
4
2
 
R mondatok R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53
S mondatok S53 S45 S61
Rokon vegyületek
Azonos kation berillium-oxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A berillium-karbid berilliumból és szénből álló kémiai vegyület, képlete Be2C. A gyémánthoz hasonlóan nagyon kemény anyag.[1]

Előállítása

Berillium és szén magas hőmérsékletű reakciójával lehet előállítani. 900 °C-on exoterm reakció következik be, mely a reakcióelegyet 1400 °C-ra hevíti:[2]

2   B e + C ⟶ B e 2 C {\displaystyle \mathrm {2\ Be+C\longrightarrow Be_{2}C} }

Előállítható berillium-oxid magas hőmérsékleten végzett szenes redukciójával is:[3]

2   B e O + C ⟶ B e 2 C + O 2 {\displaystyle \mathrm {2\ BeO+C\longrightarrow Be_{2}C+O_{2}} }

Magasabb hőmérsékleten a reakció során szén-monoxid is keletkezik:[4]

2   B e O + 3   C ⟶ B e 2 C + 2   C O {\displaystyle \mathrm {2\ BeO+3\ C\longrightarrow Be_{2}C+2\ CO} }

Tulajdonságai

A berillium-karbid sárgásvörös színű köbös kristályokat alkotó anyag.[5] Vízzel lassan reagál, a reakcióban berillium-hidroxid és metán keletkezik:[3]

B e 2 C + 4   H 2 O ⟶ 2   B e ( O H ) 2 + C H 4 {\displaystyle \mathrm {Be_{2}C+4\ H_{2}O\longrightarrow 2\ Be(OH)_{2}+CH_{4}} }

Mivel a keletkező berillium-hidroxid amfoter anyag, alkálifém-hidroxidok jelenléte a reakciót felgyorsítja, miközben vízben oldódó alkáli-berillát keletkezik:[6]

2   B e ( O H ) 2 + 4   K O H ⟶ 2   K 2 B e O 2 + 4   H 2 O {\displaystyle \mathrm {2\ Be(OH)_{2}+4\ KOH\longrightarrow 2\ K_{2}BeO_{2}+4\ H_{2}O} }

A bruttó, vízzel katalizált reakció:

B e 2 C + 4   K O H ⟶ 2   K 2 B e O 2 + C H 4 {\displaystyle \mathrm {Be_{2}C+4\ KOH\longrightarrow 2\ K_{2}BeO_{2}+CH_{4}} }

A bomlás ásványi savak jelenlétében is gyors:

B e 2 C + 4   H + ⟶ 2   B e 2 + + C H 4 {\displaystyle \mathrm {Be_{2}C+4\ H^{+}\longrightarrow 2\ Be^{2+}+CH_{4}} }

Fluorral, klórral vagy brómmal hevítés hatására reagál, melynek során a megfelelő berillium-halogenid és szén keletkezik:[3]

B e 2 C + 2   F 2 ⟶ 2   B e F 2 + C {\displaystyle \mathrm {Be_{2}C+2\ F_{2}\longrightarrow 2\ BeF_{2}+C} }

Források

  1. ↑ Beryllium Carbide Info Archiválva 2011. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben American Elements Hozzáférés ideje: June 11, 2009.
  2. ↑ Kenneth A. Walsh: "Beryllium chemistry and Processing", ASM International (2009). p. 117 (Google Könyvek előnézet)
  3. ↑ a b c C. L. Parsons: "The Chemistry and Literature of Beryllium", Chemical Publishing (1909), p. 26. Volltext
  4. ↑ K. Motzfeld: "Equilibrium of the Reaction between Beryllium Oxide and Carbon to Give Beryllium Carbide" in Acta Chemica Scandinavica 1964, 18, p. 495-503. doi:10.3891/acta.chem.scand.18-0495
  5. ↑ Eintrag bei chemicals.etacude.com
  6. ↑ Vorlesungsskriptum: "Chemie der Metalle", Universität Freiburg. [2013. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 28.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Berylliumcarbid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium carbide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • MATERIAL SAFETY DATA SHEET
  • Encyclopædia Britannica
  • Electrochemical Society article
  • ASC website
  • article in Nature
  • NIST government website