Borvendég Béla

Borvendég Béla
Született1931. október 6.
Szeged
Elhunyt2014. február 1. (82 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítészmérnök,
építészeti szakíró
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Borvendég Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borvendég Béla (Szeged, 1931. október 6. – 2014. február 1.[1][2]) Kossuth-díjas magyar építészmérnök.

Életpályája

Borvendég Béla gondolatai az építészetről
A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. Ami tehát mindenki számára kötelező (volna), aki a nyilvánosságot akarja megszólaltatni. Az építőművészet pedig? Mint a költészet! A kiválasztott üzenete ama kevesek számára, akik (még mindig) képesek és szeretnek rácsodálkozni a szépségre. Jó és használható házat csinálni! Ez az építészet erkölcsi kötelessége. Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.[3]

Tanulmányait 1942–1950 között a budapesti Árpád Gimnáziumban, [4][5]kitűnő tanuló volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte.

Számos tanulmányi úton vett részt Bulgáriában, Csehszlovákiában, Észak-Koreában, Jugoszláviában, Kubában, Lengyelországban, Mongóliában, Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában, a Szovjetunióban, Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Dániában, Egyiptomban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, Argentínában, Mexikóban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban.

1955-től a Délmagyarországi Tervező Vállalatnál (DÉLTERV) dolgozott. Itt tervező, majd műteremvezető, 1961-től 1962-ig a londoni County Council Architects Departement (Nagy-Londoni Tanács építészeti osztályának) munkatársa. 19621965 között vállalati főépítész, 1965-től műszaki igazgatóhelyettes, 19651987 között főmérnök, 1987–1989 között főépítész, 1995-ben a b+e Építészeti és Városfejlesztési Bt. ügyvezető igazgatója.

1964-től a Magyar Építészek Szövetségének vezetőségi tagja, 19821990 között elnöke, 1999-től a Magyar Építőművészek Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke.

1985-től a BME címzetes egyetemi tanára.

1990-ben az MDF szegedi polgármesterjelöltje. 1991-től a szegedi városi közgyűlés városfejlesztési bizottságának elnöke volt.[6]

2001-től az Architeca Hungarica főszerkesztője.

Lakásokat és középületeket tervezett, részt vett az 1950-es évek nagyszabású városrendezési pályázatain (Ózd, Szolnok, Gyöngyös).[7] A 2000-es évek végén Budapestre költözött.[8]

Pályázatok (válogatás)

Sellő ház, Szeged, 1961
Égő Arany ház, Szeged, 1973
  • 1950-es évek városrendezési pályázatai (Ózd, Szolnok, Gyöngyös)
  • Budapesti Vigadó 1958 Harmadik díj (Ulrich Ferenccel).
  • Szegedi Dóm tér és környéke városrendezési tervpályázat. 1959.(megosztott első díj)

Főbb művei (válogatás)

  • 1955 Nyolc tantermes általános iskola, Csongrád
  • 1960 Nyolc tantermes általános iskola, Kecel
  • 1960 Szeged, Dóm tér környék rekonstrukciója
  • 1961 Sellő-ház, Szeged, Korányi rakpart (Szabó Ferenccel)
  • 1961 Szeged, belvárosi temető ravatalozója, Oskola utca lakóházak
  • 1966 Nádor utcai óvoda és lakóház (Kocsis Bélával)
  • 1968 Műteremházak, Hódmezővásárhely
  • 1970 Az erdőfelügyelőség kirendeltsége és vendégháza, Mártély
  • 1973 Égő Arany ház, Szeged, Roosevelt tér
  • 1990 Szeged, Fogadalmi templom, lejárat a Klebelsberg kriptához
  • 1992 második világháborús emlékmű, Nagymágocs
  • 1994 II. világháborús emlékmű, Kistelek

Írásai (válogatás)

  • Az ismeretlen Építészet, Tiszatáj, 1966/10.
  • Szegedi Könyvtár és Levéltár, Magyar Építőművészet, 1972/5.
  • Gondolatok a műszaki tervezés intézményrendszerének vizsgálatához, Magyar Építőművészet, 1983/4.
  • Egy (nemlétező) kiállítás képei, Magyar Építőművészet, 1987/4-5.
  • Oskola, Magyar Építőművészet, 1988/3.
  • Szellemidézés, Magyar Építőművészet, 1989/6.
  • Hol állítsuk meg a mozit?, Magyar Építőművészet, 1992/1.
  • Építészfórum: Borvendég Béla írásai 2000–2008 Archiválva 2010. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Néhány gondolat[halott link]
  • Borvendég Bála írásai 2007[halott link]

Kötete

  • Architectura quo vadis; Terc, Budapest, 2005 (Építészet/elmélet) ISBN 9789639535282

Elismerések, kitüntetések (válogatás)

Irodalom (válogatás)

  • Az építőipar és építőművészet másfél évtizedének eredményeiről, Magyar Építőművészet, 1960/2.
  • Südi E.: Szeged, Ravatalozó a belvárosi temetőben, Magyar Építőművészet, 1961/6.
  • Kőhalmi József: Lakóépület, Szeged, Korányi rakpart, Magyar Építőművészet, 1962/4.
  • Major M: Az Építészet új világa, Budapest, 1969.

Jegyzetek

  1. http://epiteszforum.hu/elhunyt-borvendeg-bela
  2. http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2666
  3. Szegedi építészek. Szeged, 1999. 30. o. ISBN 9630364522
  4. III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1942 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  5. III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1948 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  6. Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1994. Budapest: Biográf. 1993. 130. o. ISBN 963-7943-27-7  
  7. Borvendég Béla. Archiválva 2014. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Artportal.hu
  8. Borvendég Béla: A lajbi begombolása – cikkajánló. http://csmek.wordpress.com 2012. október 24.

Források

  • (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (40. old.) – Budapest 1978. Műszaki Kiadó – ISBN 963 10 1780 X.
  • Szegedi építészek. Szeged, 1999. Borvendég Béla lásd 30-33. p., 198. o. ISBN 9630364522
  • Architeca Hungarica[halott link]
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés

További információk

  • Architeca Hungarica: Borvendég Béla főszerkesztő
  • Pankrác, avagy…

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok