Csíkos szikipacsirta
Csíkos szikipacsirta | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csíkos szikipacsirta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos szikipacsirta témájú médiaállományokat és Csíkos szikipacsirta témájú kategóriát. |
A csíkos szikipacsirta vagy vörhenyes pacsirta (Alaudala rufescens) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1820-ben, az Alauda nembe Alauda rufescens néven.[2] Sorolják a Calandrella nembe Calandrella rufescens néven is.[3]
Alfajai
- Alaudala rufescens rufescens (Vieillot, 1820) - nyugatközép-Kanári-szigetek (Tenerife);
- Alaudala rufescens polatzeki (Hartert, 1904) - kelet-Kanári-szigetek (Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote);
- Alaudala rufescens apetzii (A. E. Brehm, 1857) - dél-Portugália, dél- és kelet-Spanyolország;
- Alaudala rufescens minor (Cabanis, 1851) - észak-Afrikától dél-Törökországon keresztül Irak középső részéig;
- Alaudala rufescens nicolli (Hartert, 1909) - észak-Egyiptom (Nílus-delta);
- Alaudala rufescens heinei (Homeyer, 1873) - kelet-Ukrajnában és kelet-Kazahsztánban költ;
- Alaudala rufescens pseudobaetica (Stegmann, 1932) - kelet-Törökország, Örményország, Azerbajdzsán, északnyugat-Irán;
Előfordulása
Spanyolország területén, valamint Észak-Afrikában és Ázsiában honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi cserjések és sós mocsarak. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossz 13 centiméter.[5] Tollazata világosbarna, sötétebb csíkokkal.
Életmódja
Tápláléka rovarokból és magvakból áll.
Szaporodása
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
- Birding.hu - a magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj elterjedése és hangja
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap