F. Diósszilágyi Ibolya

F. Diósszilágyi Ibolya (leánykori néve: Diósszilágyi Ibolya, asszonyneve: Frankl Istvánné) (Makó, 1918. július 20. – Nagyvárad, 2006. február 1.) tanár, ifjúsági író.

Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen kezdte, majd a kolozsvári egyetem magyar–történelem szakán fejezte be. Az 1956-os forradalom utáni romániai megtorlásokban a „diákjait nacionalista szellemben nevelő tanárként” tartóztatták le, de nem állították bíróság elé. 1961. szeptember 1-jétől elbocsátották tanári állásából, és öt évig állás nélkül volt. Az 1960-as évek végén sikerült visszakerülnie a tanügybe, de csak vidéki iskolákban taníthatott. 1973-ban ment nyugdíjba.

1942-ben közölt először verseket, pedagógiai tárgyú cikkei a hazai magyar sajtóban jelentek meg; a Tanügyi Újság munkatársa volt. Juhász Gyula nagyváradi éveivel kapcsolatos kutatásait csak az 1990-es években közölhette. Verseire komponálta Zoltán Aladár Hű szerelem c. madrigálciklusát. Tündér Ilona c. mesejátékát 1994-ben mutatta be a nagyváradi színház.

• Fények és árnyak (Versek, 1946)
• Nyolcadikosok (Ifjúsági regény, 1962)
• Buksi (Ifjúsági regény, 1992)
• Költő a Holnap városában. Juhász Gyula nagyváradi évei (monográfia, 1994)
• A csillagot virágzó fa (Meseregény, 1995)
• A pásztorfiú csodálatos utazása és egyéb mesék (Mesék, 1998)
• Tündér Ilona (1998)
• Egy szempillantás volt a nyár csupán (Válogatott versek és verses művek, 2000)
• A búsképű lovag kalandjai (Színművek, 2002)
• Az erdő meséi. Morális mesék; Prolog, Nagyvárad, 2003
• A bagoly visszatér. Morális mesék; Prolog, Nagyvárad, 2005

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  

• Nagy Béla: Juhász Gyula-monográfia Nagyváradon. Magyar Nemzet, 1994. augusztus 9.
• Búcsúzunk
• F. Diósszilágyi Ibolya a PORT.hu-n
• Várad

• Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete