Fréchet-eloszlás

A valószínűségszámításban és a statisztikában a Fréchet-eloszlás az általánosított extrémérték-eloszlás egy speciális esete.[1]

Ezt az eloszlást Maurice Fréchet-ről nevezték el, aki 1827-ben publikálta, ehhez kapcsolódó további munkásságot Fisher és Tippett végzett 1928-ban és Gumbel 1958-ban.[2]

A kumulatív eloszlásfüggvény:

Pr ( X x ) = e x α  if  x > 0. {\displaystyle \Pr(X\leq x)=e^{-x^{-\alpha }}{\text{ if }}x>0.}

ahol α>0 az alakparaméter. Úgy is általánosítható, hogy tartalmazza a helyparamétert (m, minimum) és a skálaparamétert (s>0) a kumulatív eloszlás függvényben:

Pr ( X x ) = e ( x m s ) α  if  x > m . {\displaystyle \Pr(X\leq x)=e^{-\left({\frac {x-m}{s}}\right)^{-\alpha }}{\text{ if }}x>m.}

Karakterisztika

Fréchet-eloszlás, Valószínűség sűrűség függvény
Fréchet-eloszlás, Kumulatív eloszlás függvény

A standardizált momentum α {\displaystyle \alpha } paraméterel

μ k = 0 x k f ( x ) d x = 0 t k α e t d t {\displaystyle \mu _{k}=\int _{0}^{\infty }x^{k}f(x)dx=\int _{0}^{\infty }t^{-{\frac {k}{\alpha }}}e^{-t}dt} ,

(ahol t = x α {\displaystyle t=x^{-\alpha }} ) kizárólag k < α {\displaystyle k<\alpha } esetre

μ k = Γ ( 1 k α ) {\displaystyle \mu _{k}=\Gamma \left(1-{\frac {k}{\alpha }}\right)}

ahol Γ ( z ) {\displaystyle \Gamma \left(z\right)} is the Gamma-függvény.

  • α > 1 {\displaystyle \alpha >1} -re a várható érték: E [ X ] = Γ ( 1 1 α ) {\displaystyle E[X]=\Gamma (1-{\tfrac {1}{\alpha }})}
  • α > 2 {\displaystyle \alpha >2} -re a szórás: Var ( X ) = Γ ( 1 2 α ) ( Γ ( 1 1 α ) ) 2 {\displaystyle {\text{Var}}(X)=\Gamma (1-{\tfrac {2}{\alpha }})-{\big (}\Gamma (1-{\tfrac {1}{\alpha }}){\big )}^{2}} .

q y {\displaystyle q_{y}} kvantilis y {\displaystyle y} függvényében az eloszlás inverzeként fejezhető ki:

q y = F 1 ( y ) = ( log e y ) 1 α {\displaystyle q_{y}=F^{-1}(y)=\left(-\log _{e}y\right)^{-{\frac {1}{\alpha }}}} .

A medián:

q 1 / 2 = ( log e 2 ) 1 α {\displaystyle q_{1/2}=(\log _{e}2)^{-{\frac {1}{\alpha }}}} .

Az eloszlás módusza:

( α α + 1 ) 1 α {\displaystyle \left({\frac {\alpha }{\alpha +1}}\right)^{\frac {1}{\alpha }}} .

A 3 paraméteres Fréchetre, az első kvartilis:

q 1 = m + s log ( 4 ) α {\displaystyle q_{1}=m+{\frac {s}{\sqrt[{\alpha }]{\log(4)}}}} A harmadik kvartilis:

q 3 = m + s log ( 4 3 ) α {\displaystyle q_{3}=m+{\frac {s}{\sqrt[{\alpha }]{\log({\frac {4}{3}})}}}}

A kvantilisek a középértékre és a móduszra:

F ( m e a n ) = exp ( Γ α ( 1 1 α ) ) {\displaystyle F(mean)=\exp \left(-\Gamma ^{-\alpha }\left(1-{\frac {1}{\alpha }}\right)\right)}
F ( m o d e ) = exp ( α + 1 α ) {\displaystyle F(mode)=\exp \left(-{\frac {\alpha +1}{\alpha }}\right)}
Fréchet eloszlás alkalmazása egynapi maximális csapadékra

Alkalmazások

A hidrológiában a Fréchet-eloszlást extrém események becslésére használják, mint például az évente egynapi maximális csapadék, vagy folyók áradása. A kék színű kép egy Fréchet eloszlású alkalmazást mutat be az Ománban esedékes maximális egynapi esőzésre, 90% konfidenciaintervallum mellett, a binomiális eloszlásra alapozva. Az esőzés adatai kumulatív frekvenciáit pontok pozíciói reprezentálják, melyek részei a kumulatívfrekvencia-analízisnek. Azonban a legtöbb hidrológiai alkalmazásban, az eloszlás az általánosított extrémérték-eloszláson keresztül működik, mivel ez elkerüli azt a feltételezést, hogy az eloszlásnak nincs felső határa (mint ahogy az a Fréchet-eloszlásban érvényes lenne az éves maximumra).

Kapcsolódó eloszlások

  • Ha X U ( 0 , 1 ) {\displaystyle X\sim U(0,1)\,} (Állandó eloszlás) akkor m + s ( log ( X ) ) 1 / α Frechet ( α , s , m ) {\displaystyle m+s(-\log(X))^{-1/\alpha }\sim {\textrm {Frechet}}(\alpha ,s,m)\,}
  • Ha X Frechet ( α , s , m ) {\displaystyle X\sim {\textrm {Frechet}}(\alpha ,s,m)\,} akkor k X + b Frechet ( α , k s , k m + b ) {\displaystyle kX+b\sim {\textrm {Frechet}}(\alpha ,ks,km+b)\,}
  • Ha X i = Frechet ( α , s , m ) {\displaystyle X_{i}={\textrm {Frechet}}(\alpha ,s,m)\,} és Y = max { X 1 , , X n } {\displaystyle Y=\max\{\,X_{1},\ldots ,X_{n}\,\}\,} akkor Y Frechet ( α , n 1 α s , m ) {\displaystyle Y\sim {\textrm {Frechet}}(\alpha ,n^{\tfrac {1}{\alpha }}s,m)\,}
  • A maximum stabilitási posztulátum egyenlet megoldása a Frechet eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye.
  • Ha X Weibull ( k = α , λ = m ) {\displaystyle X\sim {\textrm {Weibull}}(k=\alpha ,\lambda =m)\,} (Weibull-eloszlás) akkor m 2 X Frechet ( α , s , m ) {\displaystyle {\tfrac {m^{2}}{X}}\sim {\textrm {Frechet}}(\alpha ,s,m)\,}

Tulajdonságok

  • A Frechet eloszlás egy maximum stabil posztulátumnak felel meg
  • Egy Frechet eloszlású negatív valószínűségi változó a minimum stabil posztulátumnak felel meg.[3]

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. http://reference.wolfram.com/mathematica/ref/FrechetDistribution.html
  2. Archivált másolat. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  3. http://www.jstor.org/pss/1401700
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap