Ghána világörökségi helyszínei
![]() | Bővebben: Világörökség |
Ghána területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, hat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
![]() | Erődítmények és kastélyok, Volta, Accra, középső és nyugati régiók |
1979 | |
Kulturális (VI) | |
Hivatkozás: 34 | |
A Ghána partjainál épült kereskedelmi állomások Keta és Begin között helyezkednek el. Az 500 kilométeres partszakasz mentén álló épületek a térség gyarmati múltjának tanúi. Az erődítmények, paloták és kereskedelmi központok 1482 és 1786 között épültek, a legkorábbi erődöt, a Sao Jorge da Minét a portugálok emelték, hogy segítségével távol tartsák európai vetélytársaikat. 1505-ben megindult az Amerika felé irányuló rabszolga-kereskedelem, így megjelentek a más országból származó kereskedők és kalandorok is. Később az építkezések menete felgyorsult, és a 16., valamint a 18. század között számos új erődöt és kereskedőházat emeltek. Jelentős központ volt Accra városa, amit a 16. század végén alapítottak. A partszakasz stratégiailag fontos helyen terül el, ezért több alkalommal került portugál, spanyol, dán, svéd, holland, német és brit fennhatóság alá. Befolyását egészen a rabszolga-kereskedelem 1807-es betiltásáig megőrizte. Az erődök közül legjobb állapotban az 1630 után csaknem kizárólag a rabszolgák fogva tartására szolgáló Sao Jorge és a Cape Coast Castle maradtak fenn. |
![]() | Az asantik hagyományos építményei |
1980 | |
Kulturális (V) | |
Hivatkozás: 35 | |
Az építmények a 18. században fénykorát élő asanti civilizáció utolsó maradványai. Az akan népcsoporthoz tartozó ansantik a 18. század elejétől fokozatosan meghódították szomszédaik területeit, és egy bonyolult politikai rendszerrel rendelkező regionális nagyhatalommá váltak. Az arany- és rabszolga kereskedelemből meggazdagodott asantik elkeseredett ellenállást fejtettek ki a brit gyarmati erőkkel szemben és csak 1900 körül hódoltak be. Fővárosukat, Kumasit nagyrészt lerombolták, a szertartási helyeket, a lakónegyedeket elpusztították, és felégették a királyi mauzóleumot. Csak kevés hagyományos lakóház és templom maradt fenn, ezeknek nagy része is száz évnél fiatalabb. A házak építéséhez agyagot, vályogot, bambuszt, fát és vasat használtak fel. Az építmények vázát fából készítették, a fákat bambusszal erősítették egymáshoz, a tetőt pedig szalmával fedték le. A fő homlokzaton párkányokat és korlátokat alakítottak ki. A házak díszítése főleg geometrikus mintákból, virág- és állatmotívumokból áll. |
Elhelyezkedésük
![Ghána világörökségi helyszínei (Ghána)](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Ghana_adm_location_map.svg/250px-Ghana_adm_location_map.svg.png)
![Volta](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png)
Volta
![Az asantik építményei](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png)
Az asantik építményei
Javasolt helyszínek
Megnevezés | Kép | Típus | Kritérium | Év | Link |
---|---|---|---|---|---|
Mole Nemzeti Park | ![]() | Természeti | VII, VIII, IX, X | 2000 | 1391 |
Tenzug - Tallensi települések | ![]() | Kulturális | I, II, V, VI | 2000 | 1392 |
Navrongói katedrális | ![]() | Kulturális | - | 2000 | 1393 |
Nzulezu cölöpházas település | ![]() | Kulturális | I, II, V | 2000 | 1394 |
Északnyugat-Ghána kereskedelmi és zarándokútjai | ![]() | Kulturális | I, II, III, IV | 2000 | 1395 |
Kakum Nemzeti Park | ![]() | Természeti | VII, X | 2000 | 1396 |
Források
- Ghána az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
- Ghána javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8
- UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2
Világörökségportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap