Hildoceras
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Toarci 182,7–174,1 Ma | ||||||||||||||||||||
 Hildoceras sublevisoni | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hildoceras témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hildoceras témájú kategóriát. |
A Hildoceras a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának fosszilis Ammonitida rendjébe, ezen belül a Hildoceratidae családjába tartozó nem.
Tudnivalók
A Hildoceras-fajok a kora jura és a középső jura korok határán, a toarci korszak idején éltek, mintegy 182,7–174,1 millió évvel ezelőtt.[1] A toarci emelet ammonitesz-sztratigráfiájában a Bifrons zóna tagolása a gyors evolúciós változást mutató genus különböző fajain alapul.[2] Evolúciós szempontból a Hildaites nem utóda. Közvetlen rokonai a Hildoceratinae alcsaládhoz tartozó, hasonló morfológiájú genusok: Hildaites, Orthildaites, Cingolites, Urkutites.
Maradványaikat a következő országokban találták meg: Bulgária, az Egyesült Királyság, Franciaország, Irán, Grúzia, Japán, Luxemburg, Magyarország, Montenegró, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Szerbia, Tunézia és Ukrajna.[3][4]
Magyarországon a Bakony és a Gerecse hegység Kisgerecsei Márga rétegeiben, valamint a Mecsek hegységben gyakori ősmaradvány, főleg a Hildoceras sublevisoni, H. lusitanicum és H. bifrons fajok fordulnak elő.
Rendszerezés
A nembe az alábbi 12 faj tartozik:
- Hildoceras ameuri Rulleau et al., 2001
- Hildoceras apertum Gabilly, 1976
- Hildoceras bastiani Fucini, 1905
- Hildoceras bifrons Bruguiere, 1792
- Hildoceras caterinii Merla, 1933
- Hildoceras crassum Mitzopoulos, 1930
- Hildoceras graecum Renz, 1912
- Hildoceras laticosta Bellini, 1900
- Hildoceras lusitanicum Meister, 1913
- Hildoceras semipolitum Buckman, 1902
- Hildoceras sublevisoni Fucini, 1919
- Hildoceras tethysi Géczy, 1967
Jegyzetek
- ↑ Sepkoski, Jack: Sepkoski's Online Genus Database, 2002. [2016. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 28.)
- ↑ Page, K. N. (2003). The Lower Jurassic of Europe: its subdivision and correlation. Geological Survey of Denmark and Greenland Bulletin, 1: 23–59.
- ↑ Paleobiology Database - Hildoceras. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 28.)
- ↑ Seyed-Emami, Kazem, et al. "Toarcian and Aalenian (Jurassic) ammonites from the Shemshak Formation of the Jajarm area (eastern Alborz, Iran)." Paläontologische Zeitschrift 79.3 (2005): 349-369.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hildoceras című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Arkell, W.J.; Kummel, B.; Wright, C.W. (1957). Mesozoic Ammonoidea. Treatise on Invertebrate Paleontology, Part L, Mollusca 4. Lawrence, Kansas: Geological Society of America and University of Kansas Press.
- Howarth, M. K. (2013). Treatise on Invertebrate Paleontology, Part L, Revised, Volume 3B, Chapter 4: Psiloceratoidea, Eoderoceratoidea, Hildoceratoidea.
- Géczy, Barnabás (1967). Ammonoides Jurassiques de Csernye, Montagne Bakony, Hongrie. Part II. Geologica Hungarica, Ser. Palaeontologica, 35.
- Géczy, Barnabás, Szente, István (2006). Middle Toarcian Ammonitina from the Gerecse Mts, Hungary. Acta Geologica Hungarica, 49/3.
- Kovács, Zoltán, Dunai, Mihály, Evanics, Zoltán (2020). Toarcian (Jurassic) Ammonitina fauna and stratigraphy from Bakonycsernye (Hungary). Revue de Paléobiologie, 39/1.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
