Kétszemélyes pályaudvar : További információk Wikipédia, a szabad enciklopédia

Kétszemélyes pályaudvar

Kétszemélyes pályaudvar (Вокзал для двоих)
1983-as szovjet film


Gurcsenko és Baszilasvili
Rendező	Eldar Alekszandrovics Rjazanov
Műfaj	romantikus film
Forgatókönyvíró	Emil Braginszkij, Eldar Rjazanov
Főszerepben	Ljudmila Gurcsenko Oleg Baszilasvili Nyikita Mihalkov
Zene	Andrej Petrov
Operatőr	Vagyim Aliszov
Díszlettervező	Alekszandr Boriszov
Gyártás
Gyártó	Moszfilm
Ország	Szovjetunió
Nyelv	orosz
Forgatási helyszín	Lyubertsy Rigai pályaudvar Vitebsky railway station Losinoostrovskaya Moszkva Taganka Square
Játékidő	141 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	Moszfilm Stúdió Netflix
Bemutató	1983. február 11. (Szovjetunió)^[1] 1983. május 8. (1983-as cannes-i filmfesztivál)^[1] 1983. október 28. (Német Demokratikus Köztársaság)^[1] 1983. november 3. (Magyarország)^[1] 1984. február 24. (Finnország)^[1] 1984. szeptember 6. (Argentína)^[1] 1985. február 20. (Kolumbia)^[1] 1985. október 12. (Japán)^[1] 1987. március 12. (Németország)^[1]
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kétszemélyes pályaudvar Eldar Rjazanov 1982-ben bemutatott, a Szovjetunióban az év legnépszerűbb filmjének választott édesbús játékfilmje. A film különös szépsége a két sztár főszereplő remek alakításának, valamint a Nyikita Mihalkov által eljátszott gátlástalan epizódfigura megformálása nagyszerűségek is köszönhető.

A film hőse egy távol-keleti börtönlágerbe készül rövid szabadsága után visszatérni. Börtönbüntetésének oka egy bevállalt, nem általa, hanem a felesége által elkövetett halálos gázolás. Egy pályaudvaron, ahol hosszú ideig áll a vonata, megismerkedik egy pincérnővel és elkerülhetetlenül egymásba szeretnek. Időben vissza kell érnie a börtönbe, ami csak komoly izgalmak közepette az utolsó pillanatban sikerül.

A pincérnő hűségesen várja a börtönbüntetés leteltéig.