Kalifornium(IV)-fluorid

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Kalifornium(IV)-fluorid

__ Cf4+     __ F−
Más nevek kalifornium-tetrafluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 42845-08-9
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CfF4
Moláris tömeg 327,07 g/mol
Megjelenés halványzöld színű szilárd anyag[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kalifornium(IV)-fluorid egy aktinoida vegyület, képlete CfF4. Benne a kalifornium oxidációs száma +4.

Előállítása

Elő lehet előállítani kalifornium(III)-oxid Cf2O3 és fluor reakciójával 400 °C-on:[2]

2   C f 2 O 3   +   6   F 2   → 400   ∘ C   4   C f F 3   +   3   O 2 {\displaystyle \mathrm {2\ Cf_{2}O_{3}\ +\ 6\ F_{2}\ {\xrightarrow {400\ ^{\circ }C}}\ 4\ CfF_{3}\ +\ 3\ O_{2}} }

De keletkezhet berkélium(IV)-fluoridból (249BkF4) béta-bomlással.

Tulajdonságai

Halványzöld színű ionvegyület amely Cf4+- és F− ionokból áll. Monoklin kristályrendszerben kristályosodik, tércsoport C2/c. Elemi cellája tizenkét atomot tartalmaz. Kristályszerkezet izotípusos az urán(IV)-fluoriddal.[3][4][5][6]

Hevítés hatására kalifornium(III)-fluoridra és fluorra bomlik:

2   C f F 4   → Δ T   2   C f F 3   +   F 2 {\displaystyle \mathrm {2\ CfF_{4}\ {\xrightarrow {\Delta T}}\ 2\ CfF_{3}\ +\ F_{2}} }

Források

  1. ↑ A. F. Holleman, E. Wiberg, N. Wiberg: Lehrbuch der Anorganischen Chemie. 102. kiadás. Walter de Gruyter, Berlin, 2007. 1969. o. ISBN 978-3-11-017770-1.
  2. ↑ J. E. Macintyre, F. M. Daniel, V. M. Stirling: Dictionary of inorganic compounds, Chapman and Hall, CRC Press, 1992, ISBN 978-0-412-30120-9, S. 2826.
  3. ↑ L. B. Asprey, R. G. Haire: On the Actinide Tetrafluoride Lattice Parameters, in: Inorg. Nucl. Chem. Lett., 1973, 9 (11), S. 1121–1128 (doi:10.1016/0020-1650(73)80017-0).
  4. ↑ R. A. Penneman, R. R. Ryan, A. Rosenzweig: Structural systematics in actinide fluoride complexes, in: Structure & Bonding, 1973, 13, S. 1–52 (Link[halott link]).
  5. ↑ H. O. Haug, R. D. Baybarz: Lattice Parameters of the Actinide Tetrafluorides UF4, BkF4, and CfF4, in: Inorg. Nucl. Chem. Lett., 1975, 11 (12), S. 847–855 (doi:10.1016/0020-1650(75)80112-7).
  6. ↑ C-T. P. Chang, R. G. Haire, S. E. Nave: Magnetic Susceptibility of Californium Fluorides, in: Physical Review B, 1990, 41 (13), S. 9045–9048 (doi:10.1103/PhysRevB.41.9045).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Californium(IV)-fluorid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Richard G. Haire: Californium Archiválva 2010. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, in: Lester R. Morss, Norman M. Edelstein, Jean Fuger (Hrsg.): The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, Springer, Dordrecht 2006; ISBN 1-4020-3555-1, S. 1499–1576 (doi:10.1007/1-4020-3598-5_11).