Kalmük ábécé
A kalmük ábécé a kalmük nyelv írására használatos.
A nyelvet eredetileg a 13. századtól az ujgur-mongol írással jegyezték le, amit 1648-ban a Zaja Pandit nevű buddhista szerzetes átdolgozott és elnevezte tod bicsignek (halha mongolul: Тод бичиг, „világos írás”). Ezt az írást 1924-ben a ma is használt cirill írással cserélték le.[1] Ezzel szemben a Kínában élő kalmükök még ma is a todo bicsiget használják.
A kalmük ábécé és átírásai
nagybetű | kisbetű | ISO 9[2] | KNAB[3] | ALA/LC[4] | WWS[5] | IPA | a betű neve |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | [a] | а |
Ә | ә | a̋ | ä | ă | ä | [æ] | ә |
Б | б | b | b | b | b | [b] | бэ |
В | в | v | v | v | w | [w][6] | вэ |
Г | г | g | g | g | g | [g] | гэ |
Һ | һ | ḥ | ǧ | ḣ | ɣ[7] | [ʁ] | һа |
Д | д | d | d | d | d | [d] | дэ |
Е | е | e | e, je[8] | e | e, ye[9] | [ɛ]/[jɛ] | е |
Ё[10] | ё | ë | ë | ë | - | [ɔ]/[jɔ] | ё |
Ж | ж | ž | ž | zh | ž[11] | [ʒ] | жэ |
Җ | җ | ž̦ | dž | j | ǰ | [d͡ʒ] | җэ |
З[10] | з | z | z | z | z | [z] | зэ |
И | и | i | i | i | i | [i] | и |
Й | й | j | j | ĭ | y | [j] | й[12] |
К | к | k | k | k | k | [k] | ка |
Л | л | l | l | l | l | [l] | эл |
М | м | m | m | m | m | [m] | эм |
Н | н | n | n | n | n | [n] | эн |
Ң | ң | ņ | ŋ | ng | ng | [ŋ] | эң |
О | о | o | o | o | o | [ɔ] | о |
Ө | ө | ô | ö | ȯ | ö | [œ] | ө |
П | п | p | ṗ | p | ṗ | [p] | пэ |
Р | р | r | r | r | r | [r] | эр |
С | с | s | s | s | s | [s] | эс |
Т | т | t | t | t | t | [t] | тэ |
У | у | u | u | u | u | [u] | у |
Ү | ү | ù | ü | u̇ | ü | [y] | ү |
Ф[10] | ф | f | f | f | - | [f] | эф |
Х | х | h | h | kh | x[13] | [x] | ха |
Ц | ц | c | c | ts | c[14] | [t͡s] | цэ |
Ч | ч | č | č | ch | č[15] | [t͡ʃ] | чэ |
Ш | ш | š | š | sh | š[16] | [ʃ] | ша |
Щ[10] | щ | ŝ | šč | shch | - | [ʆtʆ] | ща |
Ъ[10] | ъ | " | " | " | - | - | твёрдый знак |
Ы[10] | ы | y | y | y | - | [ɨ] | еры |
Ь[10] | ь | ' | ', j[17] | ' | ' | [ʲ] | мягкий знак |
Э | э | è | è, e[18] | ė | e | [ɛ] | э |
Ю | ю | û | ju | iu | yu | [ju] | ю |
Я | я | â | ja | ia | ya | [ja] | я |
A hosszú magánhangzókat az írás kettős betűkkel jelöli: аа, əə, ее, ии, оо, өө, уу, үү.
A kalmük nyelvben van egy ún. redukált hang is, melyet azonban az íráskép nem rögzít, így az átírás sem tartalmazza. Általában ez a hang a mássalhangzó-torlódások feloldásaként használatos, és általában egy gyenge [ɨ]-nek, vagy [ə]-nek hangzik, pl.: харһлдлһн, melynek átírásai: harḥldlḥn - harǧldlǧn - kharḣldlḣn - xarɣldlɣn, kiejtése: [xarʁɨldɨlʁɨn].
Jegyzetek
- ↑ National Bibliography of Kalmykiia (angol nyelven). University of Illinois. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „[...] and until 1924, on the Clear Script (Bichig, related to the Mongolic script).”
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas, 2003–04–20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
- ↑ Orosz eredetű szavakban [v]
- ↑ Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető gh-val
- ↑ Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után je, máskor e
- ↑ Szó elején ye, máskor e
- ↑ a b c d e f g Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető zh-val
- ↑ Kiejtése [jɨ]
- ↑ Használható helyette a kh is
- ↑ Használható helyette a ts is
- ↑ Használható helyette a ch is
- ↑ Használható helyette a sh is
- ↑ д, л, н, т után j, máskor '
- ↑ Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után e, máskor è
További információk
- Transliteraion of Non-Roman Scripts
- Omniglot.com
- Írásportál
- Oroszország-portál