Kikericsfélék
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Colchicum byzantinum virágai | ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kikericsfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kikericsfélék témájú kategóriát. |
A kikericsfélék (Colchicaceae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályában a liliomvirágúak (Liliales) rendjének egyik családja. Az APG III-rendszerben a korábban ide tartozó, ám morfológiailag jól megkülönböztethető monotipikus Petermannia génuszt külön családdá emelték ki, Petermanniaceae néven.
Tulajdonságaik
Gumós vagy hagymagumós növények. Bibéjük lebenyezett, a hat lepellevél egy-egy porzót zár be a rügyben. Magházuk felső állású. A kikerics (Colchicum) fajok, lepelleveleinek alja hosszú csővé nőtt össze: ez a cső rejti a föld alatt elhelyezkedő magházat, amelyben a mag csak tavasszal érik a földfelszín fölé emelkedő tokterméssé. Fitokémiai különlegességük a kolchicin nevű tropolon-alkaloid termelése.
Életmódjuk
A tavaszi kikericsfélék (például magyar kikerics, sárga kikerics) levelek közt nyílnak. Az őszi fajok (például őszi kikerics, homoki kikerics) levele csak tavasszal bújik elő. E fajok termése a telet föld alatti tokban vészeli át, és csak tavasszal, levélnyílás után érik be.
Jellemző hazai fajaik
- Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) üde réteken és ligetekben gyakori mérges növény.
- A Villányi-dombságon, a Szársomlyó hegyen szubendemikus a magyar kikerics (Colchicum hungaricum).
- Alföldi homokpusztáinkon pannóniai endemikus faj a homoki kikerics (Colchicum arenarium).
- Szeged és Debrecen környékének tölgyeseiben (valamint a kolozsvári Szénafüvek természetvédelmi területen) él a tavaszkikerics (Bulbocodium vernum).
Források
- 69. A liliomvirágúak rendje – Liliales
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
- Gack László: Őszi szépség: a Kikerics
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 4.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
