Koppenhágai metró

Koppenhágai metró
Az M1-es metró egyik szerelvénye
Adatok
Ország	Dánia
Működés kezdete	2002. október 19.
Járműfajta	metró
Állomások száma	44 db
Járművek száma	81 db
Nyomtávolság	1 435 mm
Maximális sebesség
M1, M2	80 km/h
M3, M4	90 km/h
Áramellátás	750 V DC (harmadik sín)
Üzemeltető	Metro Service A/S
Elhelyezkedése
Koppenhágai metró Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 40′ 31″, k. h. 12° 34′ 13″55.675277777, 12.57027777755.675278°N 12.570278°EKoordináták: é. sz. 55° 40′ 31″, k. h. 12° 34′ 13″55.675277777, 12.57027777755.675278°N 12.570278°E
A Koppenhágai metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhágai metró témájú médiaállományokat.

A koppenhágai metró (dánul: Københavns metro) a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. Az M1-es és M2-es vonalakat 2002 októberében nyitották meg, és bővítették 2003-ban, illetve 2007-ben, a hálózat 2019-ben az M3-assal, végül 2020-ban és 2024-ben az M4-essel érte el a jelenlegi hosszát.

A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több, mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik.^[1]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metró konzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni.^[1]

Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002. október 19-én adták át. 2003. május 29-én készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, október 12-étől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni (a Flintholm állomás átadásra csak 2004. január 24-én került sor). Abban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak.^[2]

2019. szeptember 29-étől körjárat (Cityringen) közlekedik, melyen 2020. március 28-ától az Orientkaj-ig, 2024. június 22-étől pedig København Syd-ig is lehet utazni.

A koppenhágai metróhálózat 2020 óta négy vonalból áll. Az M1-es és az M2-es Vanløséből indul, Christianshavn állomás után kettéágaznak, majd az Amager szigetén található Vestamagerig (M1), illetve a Koppenhágai repülőtérig (M2) közlekednek. Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Københavns Lufthavn – van a metróknak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása.^[2] A 2019-ben megnyitott M3-as vonal egy körjárat Østerbro, Nørrebro, Vesterbro és Indre By városrészekben. Østerport és København H állomások között vele párhuzamosan halad a 2020 óta üzemelő M4-es metró, ennek északi végállomása, Orientkaj a nordhavni kikötőben található, délen pedig København Syd-ig közlekedik.

A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották. A föld alatti szakaszokon kilenc állomás működik, de a felszíni állomásokat is hasonló szellemben és formatervezéssel alakították ki.^[3]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az M1-es és M2-es metróvonalat összesen 42 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények hosszában teljesen átjárhatók.^[4] Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken.^[5] A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található.^[4] A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják.^[5]

A vonatok frissített változata 2019 óta közlekedik az M3-as és M4-es metróvonalakon (39 db), illetve ezek kissé eltérő változata az M1-es és M2-es vonalakon (a korábbi 34 mellett 8 db).

Ez a szócikk részben vagy egészben a Copenhagen Metro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Københavns Metro og Metroselskabet
• Københavns Kommune