Krennerit

Krennerit
Krennerit az Egyesült Államokból
Általános adatok
Névváltozatok	bunsenin, müllerin, fehértellúrérc
Kémiai név	arany-ezüst-tellurid
Képlet	Au3AgTe8
Kristályrendszer	rombos
Kristályosztály	mm2 – dipiramisos
Tércsoport	Pma2
Elemi cella	a = 16,58 Å; b = 8,849 Å; c = 4,464 Å; Z = 8
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szulfid- és rokon ásványok
Alosztály	1:2 típusú fém-szulfidok és rokonaik
Azonosítás
Megjelenés	a c-tengely irányában sűrűn rostozott, zömök oszlopok
Szín	fénylő krémfehér, ezüstfehér
Fény	fémfényű
Átlátszóság	opak
Pleokroizmus	gyenge
Fluoreszcencia	nincs
Keménység	2 – 3
Hasadás	tökéletes {001}
Törés	szabálytalan
Sűrűség	8,62 g/cm³

A krennerit egy ritka arany-ezüst tellurid ásvány. Nevét Krenner József magyar mineralógusról kapta, aki – eredetileg bunsenin néven – először írta le 1877-ben.^[1][2][3]

Nemesfém-telluridos telérek egyik jellemző ásványa. Hidrotermális folyamatok során keletkezik, jellemzően epitermális aranylelőhelyeken. Az érctársulás legelső kiválásai közé tartozik.^[4] Kialakulása magas hőmérsékletű (200–300°C) fluidumokhoz köthető, amelyek gazdag arany-, ezüst- és tellúrtartalommal rendelkeznek. Az ásvány kristályosodása során az arany és az ezüst aránya változhat, ami befolyásolja a krennerit összetételét és tulajdonságait.

A krennerit világszerte több helyen is előfordul, de általában kis mennyiségben. Jelentősebb lelőhelyei találhatók Romániában (Săcărâmb, korábban Nagyág), az Egyesült Államokban (Colorado, Cripple Creek) és Ausztráliában (Kalgoorlie). A Kárpát-medencében, különösen Erdélyben több helyen is felfedezték már, például Verespatak (Roșia Montană) és Aranyosbánya (Baia de Arieș) környékén.^[5]

Magyarországi előfordulása nem ismert.

Megjelenését tekintve a krennerit általában apró, tűs vagy oszlopos kristályokat alkot. A kristályok gyakran összefonódnak, sűrű, sugaras növekedéseket alkotva. Színe acélos, ezüstfehér vagy halványsárga, gyakran aranyos árnyalattal. Fémes fényű, amely különösen feltűnő a friss törésfelületeken. A krennerit kristályai ritkán haladják meg az 1 centiméteres nagyságot, de mikroszkóp alatt látványos formákat mutatnak. Keménysége a Mohs-skálán 2,5-3 között van, így viszonylag puha ásványnak számít. Hasadása tökéletes, aminek köszönhetően könnyen lemezekre vágható. Jellemzően más tellurid ásványokkal, például szilvanittal vagy nagyágittal társul.^[6][7]

Érdekesség, hogy az ásvány első leírója, Krenner József Schuller Alajostól, az akkori Műegyetem fizikaprofesszorától kapta az első, évekkel korábban Nagyágon gyűjtött ércdarabokat. Az érceken lévő apró, addig ismeretlen kristályokat Robert Wilhelm Bunsen tiszteletére nevezte el bunseninnek. Az elnevezést az indokolta, hogy Bunsen rendkívül alapos kémiai elemzései nagyban hozzájárultak egy másik, szintén Nagyágról származó ásvány, a nagyágit összetételének pontos meghatározásához és leírásához.^[3][1]

Krennerrel szinte egyidőben Gerhard vom Rath bonni geológusprofesszor is leírta az ásványt, szintén Nagyágról, de más forrásból beszerzett minták alapján. Vom Rath cikkének megjelenése előtt értesült Krenner leírásáról. Így ő a későbbi publikációban krenneritnek nevezte át az új ásványt, hogy elkerülje a zavaró névegyezést egy korábban, már 1868-ban leírt bunsenit (NiO) nevű ásvánnyal.^[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Krennerit témájú médiaállományokat.

• ↑ HoM: John W. Anthony, Richard A. Bideaux, Kenneth W. Bladh, Monte C. Nichols. Krennerite, Handbook of Mineralogy [archivált változat] (angol nyelven). Chantilly: Mineralogical Society of America. Hozzáférés ideje: 2024. május 31. [archiválás ideje: 2023. január 10.] 
• ↑ Koch–Sztrókay 1968: Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre. Ásványtan I-II., II. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1968) 
• ↑ Krenner 1877: Krenner József Sándor (1877). „Bunsenin, egy új tellurásvány” (magyar nyelven). Természetrajzi Füzetek 1 (1), 33–35. o. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)  
• ↑ Mindat: Krennerite (angol nyelven). mindat.org. [2023. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
• ↑ Mineralienatlas: Krennerit (német nyelven). mineralienatlas.de. [2024. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
• ↑ Papp 2020: Papp Gábor: A krennerit – A legnagyobb magyar mineralógus méltó emléke (magyar nyelven). Magyar Természettudományi Múzeum Blog, 2020. május 5. [2024. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)