Kvantumgázok

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A kvantumgázok olyan gázok, amelyeket bizonyos kvantumállapot szerint vizsgálunk, rendszerint alacsony hőmérsékleten való viselkedésük alapján kvantumstatisztikai módszereket követve.

Erősen kölcsönható (Li) gáz gyors expanziójának pillanatképei 0,1-tól 2 ms-ig exponálva

Állapotsűrűség

Kvantummechanikai megközelítésben minden részecskét hullámfüggvény alapján írunk le. Ha a részecskék között nincsen kölcsönhatás, az energia sajátértékek síkhullám függvény szerint alakulnak: ψ = 1 V e i k ¯ x ¯ {\textstyle \psi ={\frac {1}{\sqrt {V}}}e^{i{\overline {k}}{\overline {x}}}} . A peremfeltételek a k hullámvektorra vonatkozóan a következőképpen kvantáltak: k i = 2 π n i L {\textstyle k_{i}={\frac {2\pi n_{i}}{L}}} , n i Z {\displaystyle n_{i}\in Z} . A részecske energiája: E n ¯ = 2 k 2 2 m = 4 π 2 2 2 m L 2 ( n 1 2 + n 2 2 + n 3 2 ) {\textstyle E_{\overline {n}}={\frac {\hbar ^{2}k^{2}}{2m}}={\frac {4\pi ^{2}\hbar ^{2}}{2mL^{2}}}(n_{1}^{2}+n_{2}^{2}+n_{3}^{2})} , ahol k = | k | {\textstyle k=|{\overrightarrow {k}}|} .

Az állapotsűrűséget a részecske sajátenergia integráljával kapjuk: 4 π V ( 2 π ) 3 d k k 2 d E g ( E ) {\textstyle {\frac {4\pi V}{(2\pi )^{3}}}\int dk\cdot k^{2}\equiv \int dE\cdot g(E)} , ahol g(E) az energiaállapotok számát jelenti E és E + dE közt.

Erősen kölcsönható Fermi-gáz

A Fermi-gáz alapkoncepciója a következő: A nukleonok az atommagban egymástól függetlenül mozognak V 0 {\displaystyle V_{0}} mélységű és r {\displaystyle r} sugarú derékszögű potenciálvölgyben. Ezt összhangban van azzal a ténnyel, hogy a nukleonsűrűség és az egy nukleonra jutó kötési energia a nehéz atommagokban hozzávetőleg állandó. A Heisenberg- reláció szerint a részecske helyével és impulzusával kapcsolatos határozatlanságok: Δ x Δ p x h {\displaystyle \Delta x\Delta p_{x}\geq h} , Δ y Δ p y h {\displaystyle \Delta y\Delta p_{y}\geq h} és Δ z Δ p z h {\displaystyle \Delta z\Delta p_{z}\geq h} . Összeszorozva megkapjuk a fáziscella térfogatát: Δ V h 3 {\displaystyle \Delta V\geq h^{3}} . Továbbá érvényes, hogy a Fermi-gáz elfajult, azaz a klasszikus ideális gáz tulajdonságaitól viselkedése eltér. Az atommagban a nukleonsűrűség nagy, a hőmérséklet viszont alacsony.

Egy gáz általános állapotegyenletei közti kapcsolatot a termodinamikai paraméterek összessége határozza meg. Viselkedése felvilágosítást ad arra nézve, hogy ezek alapján a rendszer bozon vagy fermion jellegű szabadságfokkal rendelkezik, illetve a fázisátmenet kritikus pontjairól egyaránt. Az erősen kölcsönható Fermi-gázok állapotegyenletének számbavétele rendkívül fontosnak bizonyult neutroncsillagok modellezésekor. A gáz kémiai potenciálja (μ ) és sűrűsége közti összefüggés, ha λ a de Broglie hullámhossz, és β = 1 k B T {\textstyle \beta ={\frac {1}{k_{B}T}}} , akkor n λ 3 = f ( e β μ ) {\displaystyle n\lambda ^{3}=f(e^{\beta \mu })} . In situ sűrűség profilok elemzéséből relatíve könnyen eljuthatunk az erősen kölcsönható Fermi-gáz állapotegyenletéhez. Ez elviekben is közelebb visz az ilyen rendszerekre jellemző N-test problémák megoldásához (ilyen pl. Svistunov és Prokofev Monte-Carlo módszere).

Spin transzport Fermi-gázokban

Különösen erősen kölcsönható Fermi-gázokban figyelhető meg ez a jelenség. Egy adott atom számára a közepes szabad úthossz a részecskék közti térben két ütközés között a lehető legkisebb. A térben elkülönítve lévő két spin komponense ilyen típusú gázokban egymásra hatást gyakorolhatnak, mert a részecskék a gázban a mozgás során olyan erős kölcsönhatásban vannak, amely elegendő ahhoz, hogy a spin irányát az ellenkezőjére változtassák. Egyensúly közelében a spin diffúziós együtthatója, a spin szuszceptibilitás a rezonancia, a hőmérséklet függvénye. Normál körülmények között a már ismert termodinamikai törvények alapján viselkednek, elfajult gáznál a spin diffúziós koefficiense megközelíti a / m {\displaystyle \hbar /m} -et.

Források

  • Fényes. Atommagfizika I. : [egyetemi tankönyv (magyar nyelven). Debrecen: Debreceni Egyetemi K (2009). ISBN 978-963-473-328-7 
  • National Library of Medicine: Universal spin transport in a strongly interacting Fermi gas
  • Martin Zwierlein (Atomic, Molecular and Optical Physics Group; MIT-Harvard Center for Ultracold Atoms) Ultracold Quantumgases
Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!