Logaritmikus eloszlás

Tömegfüggvény
Kumulatív eloszlásfüggvény

A logaritmikus eloszlás egy diszkrét valószínűség eloszlás, mely a MacLaurin-sor kiterjesztéséből vezethető le (a MacLaurin-sor a Taylor-sor egy speciális esete):

ln ( 1 p ) = p + p 2 2 + p 3 3 + . {\displaystyle -\ln(1-p)=p+{\frac {p^{2}}{2}}+{\frac {p^{3}}{3}}+\cdots .}

Ebből kapjuk:

k = 1 1 ln ( 1 p ) p k k = 1. {\displaystyle \sum _{k=1}^{\infty }{\frac {-1}{\ln(1-p)}}\;{\frac {p^{k}}{k}}=1.}

A Log(p)-eloszlású valószínűségi változó tömegfüggvénye:

f ( k ) = 1 ln ( 1 p ) p k k {\displaystyle f(k)={\frac {-1}{\ln(1-p)}}\;{\frac {p^{k}}{k}}}

k≥1 értékekre, és ahol 0<p<1. A fentiek miatt az eloszlás normalizált. A kumulatív eloszlásfüggvény:

F ( k ) = 1 + B ( p ; k + 1 , 0 ) ln ( 1 p ) {\displaystyle F(k)=1+{\frac {\mathrm {B} (p;k+1,0)}{\ln(1-p)}}}

ahol B az inkomplett bétafüggvény. Poissonnal kevert Log(p)-eloszlású változónak negatív binomiális eloszlása van. Más szavakkal, ha N egy Poisson-eloszlású valószínűségi változó, és Xi, i = 1, 2, 3, ...egy végtelen sora az egymástól független, azonos valószínűségi változóknak, melyeknek Log(p)-eloszlása van, akkor

i = 1 N X i {\displaystyle \sum _{i=1}^{N}X_{i}} - negatív binomiális eloszlású.

Ily módon a negatív binomiális eloszlás, egy összetett Poisson-eloszlás.

Ronald Aylmer Fisher egy publikációjában a negatív binomiális eloszlást a fajok relatív bőségének a modelljeként írja le.[1]

Jellemző paraméterek

  • Tartomány= k { 1 , 2 , 3 , } {\displaystyle k\in \{1,2,3,\dots \}\!} |
  • Sűrűségfüggvény= 1 ln ( 1 p ) p k k {\displaystyle {\frac {-1}{\ln(1-p)}}\;{\frac {\;p^{k}}{k}}\!} |
  • Kumulatív eloszlásfüggvény= 1 + B ( p ; k + 1 , 0 ) ln ( 1 p ) {\displaystyle 1+{\frac {\mathrm {B} (p;k+1,0)}{\ln(1-p)}}\!} |
  • Középérték= 1 ln ( 1 p ) p 1 p {\displaystyle {\frac {-1}{\ln(1-p)}}\;{\frac {p}{1-p}}\!} |
  • Módusz= 1 {\displaystyle 1}
  • Szórásnégyzet= p p + ln ( 1 p ) ( 1 p ) 2 ln 2 ( 1 p ) {\displaystyle -p\;{\frac {p+\ln(1-p)}{(1-p)^{2}\,\ln ^{2}(1-p)}}\!} |
  • Momentum generáló függvény= ln ( 1 p exp ( t ) ) ln ( 1 p )  for  t < ln p {\displaystyle {\frac {\ln(1-p\,\exp(t))}{\ln(1-p)}}{\text{ for }}t<-\ln p\,} |
  • Karakterisztikus függvény= ln ( 1 p exp ( i t ) ) ln ( 1 p )  for  t R {\displaystyle {\frac {\ln(1-p\,\exp(i\,t))}{\ln(1-p)}}{\text{ for }}t\in \mathbb {R} \!} |
  • Generátorfüggvény= ln ( 1 p z ) ln ( 1 p )  for  | z | < 1 p {\displaystyle {\frac {\ln(1-pz)}{\ln(1-p)}}{\text{ for }}|z|<{\frac {1}{p}}} |

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

  • Johnson, Norman Lloyd; Kemp, Adrienne W; Kotz, Samuel: Chapter 7: Logarithmic and Lagrangian distributions. (hely nélkül): John Wiley & Sons. 2005. ISBN 978-0-471-27246-5  

Források

  1. (1943) „The Relation Between the Number of Species and the Number of Individuals in a Random Sample of an Animal Population”. Journal of Animal Ecology 12 (1), 42–58. o. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.2307/1411. (Hozzáférés: 2009. július 5.)  
  • A logaritmikus eloszlás a MathWorld-ön
  • A logaritmikus eloszlás
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap