é. sz. 47° 28′ 10″, k. h. 19° 04′ 18″47.469444444444, 19.07166666666747.469444°N 19.071667°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 10″, k. h. 19° 04′ 18″47.469444444444, 19.07166666666747.469444°N 19.071667°E
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (1095 Budapest, Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1., alapítás: 1989)
A múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2005. március 15-étől működik a Művészetek Palotájában, korszerű múzeumtechnológiai körülmények között. Területe 3300 m², a palota nyugati, Duna felé néző oldalán foglal el 4 szintet. A múzeum archívummal, szakkönyvtárral és múzeumpedagógiai műhellyel rendelkezik. A gyűjtemény alapjait az aacheni Ludwig házaspár ajándékai és hosszútávú letétei képezik.
Története
Peter és Irene Ludwig 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában. A megállapodás a Ludwig házaspár, az Magyar Nemzeti Galéria, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közt jött létre, 1989-ben. A Magyar Nemzeti Galéria hozzátette az ajándékhoz a saját gyűjteményének kortárs művészeti alkotásait, ezzel létrejött az alapja egy kortárs művészeti múzeumnak, amelynek először az ajándékozó műgyűjtő házaspár tiszteletére a Ludwig Múzeum Budapest nevet adták.
A Ludwig házaspár mindkét tagja művészettörténetet és filozófiát hallgatott a mainzi egyetemen. Peter Ludwig egyetemi disszertációját Pablo Picasso emberképéről írta. Műgyűjtéssel az 1950-es években kezdtek el foglalkozni, de eleinte csak a régebbi korok művészetét gyűjtötték, kivéve Picasso képeit, ez utóbbi sajátos oka nyilván a férj fokozott érdeklődése a művész alkotásai iránt. Kialakult az a helyzet, hogy a Ludwig házaspár mintegy 800 darabos Picasso-gyűjteménye lett a legnagyobb a világon. Hamarosan a kortárs művészeti alkotásokat kezdték gyűjteni úgy, hogy érdeklődésüket kiterjesztették az NDK, a Szovjetunió, Bulgária, és Magyarország területén alkotó művészek képeire is.
Ma a Picasso-gyűjtemény legnagyobb része a Museum Ludwigban, Kölnben található, de a többi általuk támogatott múzeum is kapott e gyűjteményből, a magyarországi megalapítandó Ludwig múzeum is kapott 3 késői Picasso-festményt és egy bikaviadal jeleneteivel díszített tányér-sorozatot. A Ludwig házaspár több múzeumot alapított Németországban, nagyobb gyűjteményt ajándékozott a bécsi Museum Moderner Kunstnak. A rendszerváltás után Kelet- és Közép Európában is múzeumokat alapítottak. Először a Magyar Nemzeti Galériának, majd a szentpétervári Orosz Múzeumnak ajándékoztak gyűjteményükből, sőt 1996-ban a pekingi Nemzeti Múzeumban is megnyílt egy Ludwig-kollekció.
A házaspár halála után az Alapítvány Aachenben működik tovább. Budapesten a Ludwig Múzeum először a Budavári Palota „A” épületében, a Magyar Nemzeti Galéria mellett, majd később attól szervezetileg független formában működött. 1991-ben nyílt meg a nagyközönség számára, állandó kiállításán a Ludwig Gyűjtemény leghíresebb darabjai, (Andy Warhol, Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg alkotásai az 1960-as évekből, s az 1970-es évektől az 1980-as évek végéig pl. Georg Baselitz, A. R. Penck, Jörg Immendorf (1945–2007), Markus Lüpertz művei) és a magyar művészektől és a környező országok művészeitől vásárolt új szerzemények szerepeltek. 1996-ban Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum néven nyílt meg újra, majd 2005-ben új, véglegesnek szánt helyére, a Művészetek Palotájába költözött, korábbi helyét a Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria foglalta el.
A múzeum három emeletén folyamatosan időszaki kiállításokat rendeznek. 2015-től a Ludwig Múzeum rendezi a Velencei Biennále magyar pavilonja képzőművészeti és építészeti kiállításait. A kiállítások mellett rendezvényeikkel, kiadványaikkal, változatos társművészeti programjaikkal és gyerekfoglalkozásaikkal nagyon sokat tesznek a kortárs művészet megismertetéséért. Az intézmény a kortárs művészeti múzeumpedagógia országos módszertani központja. A múzeum első igazgatója több mint egy évtizeden át (1993–2007) Néray Katalin művészettörténész volt. Őt követte 2008. március 1-jétől Bencsik Barnabás (Budapest, 1964–) művészettörténész 2013-ig. Az intézmény jelenlegi igazgatója dr. Fabényi Julia művészettörténész.
A kormányzat szándéka szerint a Ludwig Múzeum az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működött volna tovább. 2015 októberében azonban Baán László bejelentette, hogy a Ludwig Múzeum mégsem költözik a Városligetbe, hanem marad eredeti helyén.
2019-ben a Ludwig Múzeum a Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet című kiállításával elnyerte a Global Fine Art Awards (GFFA) 2018 You-2 elnevezésű közönségdíját.
2019-ben a múzeum „Szín/forma/tér/fény - Bauhaus színházi nyári tábor” című programja Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesült.
2019-ben a múzeum ART-transfer Díj néven pályázati úton elnyerhető díjat alapított a kortárs művészet közvetítésének elismerésére.[1]
2020-ban a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum elnyerte az „Év Múzeuma”-díjat.
Kiállítások
A Ludwig Múzeum eddigi fennállása alatt megrendezett kiállítások listája.
Kortárs képzőművészet. Válogatás a Ludwig Múzeum, Budapest és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (1991)
Időgép. Új válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből (2020-)
Dialektik der Bilder, Collegium Hungaricum, Berlin (2020)
Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményből (2020)
Lassú élet. Radikális hétköznapok, Ludwig Museum, Koblenz (2020)
BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve (2020)
Bosch+Bosch, Balassi Intézet, Brüsszel (2020)
Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) (2020)
Lassú élet. Radikális hétköznapok (2021)
Térügyek (2021)
Othernity. Modern örökségünk úrakondicionálása (17. Velencei Építészeti Biennále, Velence) (2021)
Lassú élet. Radikális hétköznapok. Liszt Intézet, Brüsszel (2021)
Nagylátószög. 120 éves a magyar film (2021)
Metafizikus áthatolás egy zebrán (2021)
Esterházy Art Award Shortlist 2021 (2021)
Othernity. Modern örökségünk úrakondicionálása (2021)
Helyi érték. Új szerzemények (2022)
{scrip:abstract} – Frey úr ír (2022)
Keresztes Zsófia: Az álmok után: merek dacolni a károkkal (59. Velencei Képzőművészeti Biennále, Velence) (2022)
Kiterjesztett jelen – Átmeneti valóságok (2022)
„Nem vagyok robot” A szingularitás határain (2022)
Előhívás (2022)
Keresztes Zsófia: Az álmok után: merek dacolni a károkkal (2022)
Kisebb világok. Dioráma a kortárs képzőművészetben (2022)
Touch Nature – A természet érintése (2022)
Lengyel András: – minden fent van a felhőben – (2023)
Boris Lurie –Wolf Vostell: Művészet a Soá után (2023)
Galéria
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum terasza a 2019-es Múzeumok Éjszakáján. Fotó: Végel Dániel
A 2019-es Ludwig30 című, a Múzeum 30. születésnapja alkalmából szervezett kiállítássorozat Graffiti című kiállításának enteriőre. Fotó: Rosta József
A Ludwig Múzeum Budapesten
A Ludwig Múzeum emblematikus lépcsőháza alulnézetből. Fotó: Szabó Zsófia
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum bejárata a 2019-es Múzeumok Éjszakáján
A Ludwig Múzeum épületen belüli bejárata a jegypénztár előtt kígyózó sorral a Múzeumok Éjszakáján 2019-ben. Fotó: Végel Dániel
Kiállítási enteriőr Pablo Picasso festményekkel és Marcus Lüpertz szobrával a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Westkunst–Ostkunst című kiállításán
A Ludwig Múzeum nagy hangsúlyt fektet a múzeumpedagógiára: Minden korosztály számára biztosít a kiállításokhoz kapcsolódó foglalkozásokat. Fotó: Szabó Zsófia
Néray Katalin: A fehér kockától a fekete dobozig. Gondolatok a kortárs művészet múzeumi bemutatásáról. Magyar Felsőoktatás, 1997/9. sz.
Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum. Válogatás a gyűjteményből /szöveg: Néray Katalin, fotó: Rosta József. Budapest, 2000. Ill. 146 o. ISBN 963004174X
A Gyűjtemény. Szerk.: Bencsik Barnabás – Szipőcs Krisztina. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2010. 347. o. ISBN 978 9639537 26 2
Kortárs magyar művészeti lexikonII. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 642–643. o. ISBN 963-8477-45-8
Jegyzetek
↑ARTtransfer. arttransfer.ludwigmuseum.hu. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum témájú médiaállományokat.