Párta (település)
| Párta (Парта / Parta) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 376 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 99 m |
| Terület | 12,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 16″, k. h. 21° 15′ 25″44.971111111111, 21.25694444444444.971111°N 21.256944°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 16″, k. h. 21° 15′ 25″44.971111111111, 21.25694444444444.971111°N 21.256944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Párta témájú médiaállományokat. | |
Párta (szerbül Парта / Parta) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől délre, Fürjes és Homokdiód közt fekvő település.
Története
Párta középkori adatairól nem maradt fenn oklevél, azonban a török hódoltság végén már lakott helyként említették.
A település nevét az 1717. évi kamarai jegyzékben Parta néven jegyezték fel, 18 házzal, gróf Mercy-féle térképén a verseczi kerületben fekszik. Később azonban elpusztult, az 1761. évi térképen nem is található meg.
Mária Terézia királynő rendeletére a falut a német-szerb Határőrvidékhez csatolták, majd 1873-ban Temes vármegyéhez került.
1910-ben 758 lakosából 7 fő német, 65 fő román, 677 fő szerb anyanyelvű volt. Ebből 7 fő római katolikus, 742 fő görögkeleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 303 fő tudott írni és olvasni, 22 fő tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 731 | 716 | 770 | 737 | 629 | 518 | 444[2] | 376[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 424 | 95,49 |
| Románok | 4 | 0,90 |
| Magyarok | 3 | 0,67 |
| Csehek | 1 | 0,22 |
| Németek | 1 | 0,22 |
| Albánok | 1 | 0,22 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1815-ben épült
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
