Püsky János

Püsky János
Eger püspöke
Született	1597 Szederkény
Elhunyt	1657. március 8. (60 évesen) Győr
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1644. szeptember 13. – 1648. április 20. (Nyitra)
Püspökségi ideje 1648. április 20. – 1649. február 1. (Vác)
Püspökségi ideje 1649. február 1. – 1657. március 8. (Kalocsa)
Előző püspök Következő püspök Hosszútóthy László Tarnóczy Mátyás
Püsky János a Catholic Hierarchy-n

Szederkényi Püsky János (Szederkény, 1597. – Győr, 1657. március 8.) kalocsai érsek.

Olomoucban filozófiát, Nagyszombatban és a grazi jezsuitáknál teológiát tanult. 1608-ban a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke, majd Naprágyi Demeter kalocsai érsek udvarában tartózkodott. Pappá szentelése után Pázmány Péter udvari káplánja.

1622-től esztergomi kanonok. 1628-tól a garamszentbenedeki uradalom prefektusa, tornai főesperes és szenttamási prépost. 1630-tól szalkai apát, 1632-től pápai kamarás. 1637-től csanádi címzetes püspök lett, de csak 1640-ben szentelték fel. Székhelyét Nógrád várába tette át. 1639 őszén Draskovich György győri püspökkel a nagyszombati zsinat határozatait vitte a királyhoz, és kérte, hogy a király érvényesíttesse a pápánál a magyar király főkegyúri jogát a címzetes püspökségek kinevezésére, s hogy a megerősítési díjak fizetése alól mentesítsék a kinevezetteket.

1643-1644 között váci, 1644-től nyitrai püspök és Nyitra vármegye főispánja. Erről 1648-ban lemondott és ismét váci püspök, pozsonyi és sági prépost lett. 1649-től kalocsai érsek, amiben X. Ince pápa 1650-ben erősítette meg. 1650-től győri püspök, s ekkor szűnt meg váci püspöksége. Az Írországból menekülő Walter Lynch clonferti püspököt, aki magával hozta a később könnyező Mária-képet, befogadta egyházmegyéjébe, és 1655-ben kanonokká nevezte ki. A győri székesegyházban temették el.

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   Püsky János
• Mendlik 1864, 94, 79, 74, 70, 56. (47.)
• Gams 1873, 370, 372, 376, 384.
• Fraknói Vilmos 1895, 356.
• Eubel IV, 156, 168, 356.
• Kollányi Ferenc 1900, 225.
• Chobot II, 571.
• Juhász VIII, 5.
• Bedy 1938, 547.
• Schematismus Jaur. 1968, 29. (58.)