Perret-díj

Perret-díj (Auguste Perret Prize)
Díjazottépítészek
Szervezet neveUnion Internationale des Architectes
SzékhelyPárizs
NévadóAuguste Perret
Alapítás éve1961.
Országfrancia Franciaország
Díjátadás
Első díjátadás1961.
Legutóbbi díjátadás2020.
A díj névadója

A Perret-díj – hivatalosan: Auguste Perret-díj – az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 1961-ben alapított építészeti díja, amit az építészetben alkalmazott kiváló műszaki megoldásokért és technológiákért ítélnek oda. Az UIA 1961-ben az Perret mellett még további három díjat alapított, valamennyit az egyesület korábbi elnökeiről nevezték el: a Sir Patrick Abercrombieról elnevezett Abercrombie-díj, a Sir Robert Matthewra emlékező Matthew-díj és a Jean Tschumiról Tschumi-díjnak nevezett oklevél is ekkor született.[1]

A díj névadója Auguste Perret francia építész, az egyesület korábbi elnöke, a vasbeton építészet mestere volt. A díjat kezdetben két, majd 1969-től háromévente ítélik oda.[2]

A díj nemzetközi zsűrijének magyar tagjai is voltak: 1961-től Major Máté, 1965 és 1967 között pedig Nagy Elemér.[3]

Díjazottak

  • 2017: Nyikolaj Ivanovics Sumakov(wd) (Oroszország orosz)[4]
  • 2014: nem adták ki
  • 2011: Ban Sigeru (Japán japán)[5]
  • 2008: Françoise-Hélène Jourda(wd) (Franciaország francia)[6]
  • 2005: Werner Sobek(wd) (Németország német)[7]
  • 2002: Sir Norman Foster (Egyesült Királyság brit)[8]
  • 1999: Ken Yeang(wd) (Malajzia maláj)[9]
  • 1996: Thomas Herzog(wd) (Németország német)[10]
  • 1993: KHR Arkitekter A/S(wd) (Dánia dán építésziroda)
  • 1990: Adrien Fainsilber(wd) (Franciaország francia)
  • 1987: Santiago Calatrava (Spanyolország spanyol), továbbá szóbeli elismerésben részesült Clorindo Testa(wd) (Argentína argentin)
  • 1984: João Batista Vilanova Artigas(wd) (Brazília brazil)[11]
  • 1981: Günter Behnisch (Németország német),[9] továbbá szóbeli elismerésben részesült Jacques Rougerie (Franciaország francia)
  • 1978 megosztva: Kikutake Kijonori(wd) (Japán japán) és Richard Rogers (Egyesült Királyság brit), Renzo Piano(Olaszország olasz) kettőse[9]
  • 1975: Arthur Erickson(wd) és csapata (Kanada kanada), továbbá szóbeli elismerésben részesült J. Cardoso (Brazília brazil)[9]
  • 1972: Emilio Pérez Piñero(wd) (Spanyolország spanyol)[9]
  • 1969: Karel Hubáček(wd) (Csehország cseh)[9]
  • 1967: Frei Otto(wd) és Rolf Gutbrod(wd) (Németország német)[9]
  • 1965: Hans Scharoun (Németország német), továbbá szóbeli elismerésben részesült Heikki és Kaija Siren (Finnország finn)[9]
  • 1963: megosztva: Maekava Kunio(wd) (Japán japán) és Jean Prouvé(wd) (Franciaország francia)
  • 1961: Félix Candela (Mexikó mexikói) és megosztva a brit Oktatási Minisztérium, valamint a magyar Ipari Épülettervező Vállalat

A magyar díjazottak

A Perret-díj odaítélésének első évében magyar építészek munkáját is elismerték: az Ipari Épülettervező Vállalat kollektívája (a brit Oktatási Minisztérium iskolatervezési csoportjával megosztva) elsősorban a Székesfehérvári Könnyűfémmű új öntödéjének és présművének (tervezők: Semsey Lajos, Menyhárd István, Farkas Ipoly) kapták a kitüntetést.[12] Ugyanakkor az elismerés nem csak konkrét épületet díjazott, hanem a megfogalmazás szerint: „az Iparterv az elmúlt 12 év folyamán figyelemre méltó eredményeket ért el az ipari és mezőgazdasági beruházások céljait szolgáló nagyelemek előregyártása és a nagyüzemi építkezés rendszeres műszaki fejlesztése terén. Ezzel új utat nyitott az építkezés gazdaságosságának és észszerűsítésének kutatásában, de nem tévesztette szem elől a minőség elengedhetetlen feltételét sem.”[13]

Jegyzetek

  1. ↑ UIA és a MÉSZ. Magyar Építőművészek Szövetsége honlapja (2012. július 26.) (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  2. ↑ Kubinszky Mihály (főszerk.): Modern építészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1978. 12. o.  
  3. ↑ Heckenast János: Nagy Elemér (1928-1985). Vasi Szemle, XL. évf. 2. sz. (1986) 260. o.
  4. ↑ 2017 UIA Gold Medal & Prizes: Winners. az UIA honlapja (2017) (Hozzáférés: 2018. november 7.) arch
  5. ↑ UIA GOLD MEDAL UIA PRIZES 2011. Vitruvius (2011. április 20.) (Hozzáférés: 2018. november 7.) arch
  6. ↑ Disparition de Françoise-Hélène Jourda. Architect.org (2015. június 2.) (Hozzáférés: 2018. november 7.) arch
  7. ↑ Werner Sober awards. Werner Sobek honlapoja (2018) (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  8. ↑ Jose Villarreal: Norman Foster Awarded the Auguste Perret Prize. Artdaily (2002. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  9. ↑ a b c d e f g h James P. Cramer, Jennifer Evans Yankopolus: Almanac of Architecture & Design 2006. Belmond: Greenway Communications. 2006. 76. o.  
  10. ↑ Prof. Dr. (Univ. Rom) Dr.h.c. Dipl.-Ing. Architekt BDA Thomas Herzog. a Müncheni Műszaki Egyetem honlapja (2007) (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  11. ↑ XAVIER, A., LEMOS C., & CORONA, E.: Artigas' Life (1915-1984). Pedro Vaz Artigas' Home Page (1985) (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  12. ↑ özv. Mészöly Andrásné: Névtelen tervezők. Magyar Nemzet, XXXVI. évf. 224. sz. (1980. augusztus 24.) 9. o.
  13. ↑ Szendrői J. – Arnóth L. – Finta J. – Merényi F. – Nagy E.: Magyar építészet 1945-70. Corvina, Budapest, 1972. 155. o. A díj odaítéléséről döntő hétfős bizottság tagja volt Major Máté és a magyar származású Pierre Vago is, ld.: Dr. Borostyánkői Mátyás – Barna Krisztina: IPARTERV. In: Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001. 165. o.