Pettyes éticsiga

Pettyes éticsiga
Az angliai Richmond Parkból való példány
Az angliai Richmond Parkból való példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Főcsigák (Helicidae)
Nem: Cornu
Faj: C. aspersum
Tudományos név
Cornu aspersum
(O.F. Müller, 1774)
Szinonimák
  • Helix aspersa O. F. Müller, 1774
Elterjedés
Elterjedési területe; a zöldben biztosan jelen van, a halvány zöld területeken bizonytalan a jelenléte, míg a sárgában a jelenlétről nincs információ
Elterjedési területe; a zöldben biztosan jelen van, a halvány zöld területeken bizonytalan a jelenléte, míg a sárgában a jelenlétről nincs információ
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyes éticsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes éticsiga témájú médiaállományokat és Pettyes éticsiga témájú kategóriát.

A pettyes éticsiga vagy cirádás éticsiga[1] (Cornu aspersum, korábban Helix aspersa) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A pettyes éticsiga a Földközi-tenger környékén és Nyugat-Európán kívül Közép-Európa melegebb tájain terjedt el; utóbbinál mindenekelőtt az Alsó-Rajna vidékén, a Boden-tó környékén, valamint a Nahe és a Neckar folyók mentén. Törökországban és Afrika északnyugati részén is vannak állományai. Egyes emberek fogyasztják a pettyes éticsigát, de a faj nincs veszélyben. A keresletet a tenyésztés ki tudja elégíteni.

Megjelenése

A pettyes éticsiga testhossza 8-9 centiméter, a ház legfeljebb 40 milliméter széles és 35 milliméter magas. A pettyes éticsiga háza barna, fekete foltokkal.

Párzó pettyes éticsigák

Életmódja

A csiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotban ül. Tápláléka levelek és egyéb növényi részek. A pettyes éticsiga 10 évig is élhet.

Szaporodása

A nagy házú példányok gyakran csak 2 éves kortól érik el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás nyári éjjeleken van. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat „teherbe” esik. A csiga 20-50 petét rak kupaconként. A kifejlődéshez 1 hónap kell, hogy elteljen. Az újonnan kikelt csigák háza, puha és átlátszó. Idővel megsötétedik és több spirált szerez.

Jegyzetek

  1. Két invazív csigafaj szorítja ki az éticsigát, készüljünk az új kertészeti kártevőkre

Források

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap