Planck-erő

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Planck-erő a Max Planck német fizikus által megalkotott természetes egységrendszer erőegysége. A Planck-impulzus és a Planck-idő hányadosaként kifejezve:

F P = m P c t P = c 4 G = 1,210 27 10 44 N {\displaystyle F_{\mathrm {P} }={\frac {m_{\mathrm {P} }c}{t_{\mathrm {P} }}}={\frac {c^{4}}{G}}=1{,}210\,27\cdot 10^{44}\,{\mbox{N}}}

Általános relativitáselmélet

A Planck-erő gyakran hasznos a tudományos számításokban, mint az elektromágneses energia és a gravitációs hossz hányadosa. Így megjelenik Einstein téregyenleteiben, amelyek az adott tömeget körülvevő gravitációs mezőt írják le.

G μ ν = 8 π G c 4 T μ ν {\displaystyle G_{\mu \nu }=8\pi {\frac {G}{c^{4}}}T_{\mu \nu }}

ahol G μ ν {\displaystyle G_{\mu \nu }} az Einstein-tenzor és T μ ν {\displaystyle T_{\mu \nu }} az energia-impulzus tenzor.

Lásd még

Sablon:Planck-egységek
  • m
  • v
  • sz
Alapegységek
Származtatott egységek
Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • Csillagászat Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap