Pollaczek–Khinchine-formula

A sorbanállás-elméletben a Pollaczek–Khinchine-formula kifejezi az átlagos sorbanállási hosszúságot, ahol a feladatok a Poisson-folyamat szerint érkeznek, és a szolgáltatás ideje általános eloszlást mutat az M/G/1-típusú sorbanállás szerint. A képlettel kiszámítható az átlagos várakozási idő is. A képletet először Pollaczek Félix publikálta 1930-ban,[1] és két évvel később Alekszandr Hincsin átdolgozta.[2][3]

Az átlagos sorbanállási hossz

Az átlagos sorbanállási hossz[4]

L = ρ + ρ 2 + λ 2 Var ( S ) 2 ( 1 ρ ) {\displaystyle L=\rho +{\frac {\rho ^{2}+\lambda ^{2}\operatorname {Var} (S)}{2(1-\rho )}}}

ahol

  • λ {\displaystyle \lambda } A Poisson-folyamat beérkezési rátája
  • 1 / μ {\displaystyle 1/\mu } az S időeloszlás várható értéke
  • ρ = λ / μ {\displaystyle \rho =\lambda /\mu } a kihasználás
  • Var(S) az S szolgáltatási idő eloszlásának szórásnégyzete

Ahhoz, hogy az átlagos sorbanállási hossz véges legyen, szükséges, hogy ρ < 1 {\displaystyle \rho <1} legyen, máskülönben a feladatok gyorsabban érkeznének, mint ahogy elhagyják a sort. A ‘forgalom intenzitás’ 0 és 1 között van, és ez egy átlagos része annak az időnek, amikor a kiszolgáló foglalt. Ha a beérkezési ráta λ a {\displaystyle \lambda _{a}} nagyobb vagy egyenlő a λ s {\displaystyle \lambda _{s}} szolgálati rátával, akkor a sorbanállási késleltetés (várakozás) végtelen lesz.

Átlagos várakozási idő

Ha vesszük W-t, annak az átlagos időnek, amíg az ügyfél várakozik a sorban, akkor W = W + μ 1 {\displaystyle W=W'+\mu ^{-1}} , ahol W {\displaystyle W'} az átlagos várakozási idő, és μ {\displaystyle \mu } a szolgáltatás ideje. Felhasználva a Little-törvényt, mely szerint:

L = λ W {\displaystyle L=\lambda W}

ahol

  • L az átlagos sor hossz
  • λ {\displaystyle \lambda } A Poisson-folyamat beérkezési rátája
  • W az átlagos idő (várakozás és kiszolgálás),

így:

W = ρ + λ μ Var ( S ) 2 ( μ λ ) + μ 1 . {\displaystyle W={\frac {\rho +\lambda \mu {\text{Var}}(S)}{2(\mu -\lambda )}}+\mu ^{-1}.}

Végül írható egy kifejezés az átlagos várakozási időre:[5]

W = L λ μ 1 = ρ + λ μ Var ( S ) 2 ( μ λ ) . {\displaystyle W'={\frac {L}{\lambda }}-\mu ^{-1}={\frac {\rho +\lambda \mu {\text{Var}}(S)}{2(\mu -\lambda )}}.}

Irodalom

  • Pollaczek, F: Über eine Aufgabe der Wahrscheinlichkeitstheorie. (hely nélkül): Mathematische Zeitschrift 32:. 1930. 64–100. o.  
  • Khintchine, A. Y: Mathematical theory of a stationary queue. (hely nélkül): Matematicheskii Sbornik 39 (4):. 1932. 73–84. o.  

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. Pollaczek, F. (1930). „Über eine Aufgabe der Wahrscheinlichkeitstheorie”. Mathematische Zeitschrift 32, 64–100. o. DOI:10.1007/BF01194620.  
  2. Takács, Lajos (1971). „Review: J. W. Cohen, The Single Server Queue”. Annals of Mathematical Statistics 42 (6), 2162–2164. o. DOI:10.1214/aoms/1177693087.  
  3. doi:10.1007/s11134-009-9147-4
  4. Haigh, John. Probability Models. Springer, 192. o. (2002). ISBN 1-85233-431-2 
  5. Harrison, Peter G.. Performance Modelling of Communication Networks and Computer Architectures. Addison-Wesley, 228. o. (1992). ISBN 0-201-54419-9