Rebek Gyula

Rebek Gyula (Julius Rebek) (Kárpátalja, Beregszász, 1944. április 11. –) magyar származású kémikus.

Édesapja Rebek Gyula ügyvéd, felesége Éva az akkori háborús viszonyok között nehéz döntést hozott, az akkor alig pár hónapos gyermekükkel Gyulával külföldre menekültek; Magyarországon keresztül egy ausztriai menekülttáborig jutottak, ahol az akkori körülmények között csaknem 5 évig voltak kénytelenek tartózkodni, közben mezőgazdasági munkával keresve meg a kenyérre valót.

1949-ben a családnak – a Nemzetközi Egyházi Segélyszolgálatnak köszönhetően – sikerült támogatót találnia, akinek a meghívására Amerikába, a Kansas állambeli Perry városkába költözhettek. Édesapja azonban – ügyvédi diplomája ellenére – az első hat hónapban itt is nehéz fizikai munkára kényszerült, a helyzetről tudomást szerezve az egyházi segélyszervezet ekkor keresett új otthont a Rebek családnak Topeka város munkásnegyedében. 1955-ben kapták meg az amerikai állampolgárságot, a férfi családtagok angolosították nevüket.

Édesapja három év elteltével 1958-ban magánvállalkozást nyitott, így sikerült áttelepíteni az Európában maradt szülőket is. Két fiuk Paul és Julius karrierje is sikeresen alakult: Paul fogorvos, ifjabb Julius pedig világhírű kémiatudós lett.

A kis Julius már mint kisiskolás rajongott a kémiáért; tanára csodálkozott azon, hogyan tud ez a magyar családból származó kisfiú ilyen könnyen eligazodni ebben a bonyolult tudományban. Valójában építész szeretett volna lenni, de tanulmányai befejezése után a tehetséges hallgatónak felajánlottak egy laboratóriumi állást, ami mindent eldöntött. Julius Rebek Kansas államban végezte egyetemi tanulmányait. 1970-ben lett a szerves kémia doktora a massachusettsi technológiai intézetében. 1970-től 1976-ig a kaliforniai egyetem professzor-asszisztenseként dolgozott, majd a pittsburghi egyetemen folytatta saját kutatásait, és tette meg első felfedezéseit a molekuláris szférában.

1989-ben fejlesztette ki az első mesterséges (szintetikus) molekulákat, amelyek képesek a regenerációra, sőt, a mutációra is, igaz, egyelőre csak laboratóriumi körülmények között. Ez az akkoriban hihetetlennek tűnő felfedezés heves reakciókat váltott ki nemcsak a tudományos szférában.

A Rebek AATE-nek elnevezett molekula két, fehérjére és nukleinsavra emlékeztető komponensből áll. Az AATE kloroformmal és néhány más anyaggal vegyülve újabb AATE-molekulák kialakulásának mátrixává válik. A szenzációra felfigyeltek az evolúciós elmélet tudósai (többek között Richard Dawkins) is, akik ebben a kísérletben példáját láthatták annak, hogyan alakultak ki önmagukból az első molekuláris struktúrák a földi élet születésekor. Egyes újságok az evolúció titkának megfejtéseként értékelték a felfedezést.

1996-ban a tudóst felkérték a Scripps Intézet frissen alakult biokémiai részlegének igazgatói posztjára.

– mondja a tudós.

Julius Rebek a maga területén az elmúlt évtized legjelentősebb 20 tudósa közé tartozik. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának rendes tagja 1994-től, de sorai között tudja a brit királyi kémikustársaság is, 2001 óta tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, 2005 óta az Európai Tudományos Akadémiának (Academia Europaea). Számos díj és elismerés tulajdonosa, tanítványai közül sokan léptek nyomdokaiba.

• Kárpátalja ma

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999