Rezsőfalva
Rezsőfalva (Rudinská) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Kiszucaújhelyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1598 |
Polgármester | Jozef Švirík |
Irányítószám | 023 31 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | KM |
Népesség | |
Teljes népesség | 1015 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 90 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 448 m |
Terület | 10,77 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889, 18.71944449.313889°N 18.719444°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889, 18.71944449.313889°N 18.719444°E | |
Rezsőfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rezsőfalva (1899-ig Rudinszka, szlovákul Rudinská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
Zsolnától 10 km-re északra fekszik.
Története
1579-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában „Postenni” néven említik először. Első lakója 3 vlach pásztorcsalád és néhány zsellércsalád volt, akik a pásztorkodáson kívül favágással foglalkoztak. 1598-ban pásztortelepülésként szerepel oklevélben „Rudniczka” alakban. 1798-ig a budatíni váruradalom részeként a Szúnyogh család birtoka. Ezután a Csákyak lettek a birtokosai.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”[2]
A Csákyak 1848-ig, a feudalizmus végéig bírták. Lakói közül később sokan a drótosságból éltek és családjukkal együtt vándoroltak egyik helyről a másikra.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudinszka, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelytől észak-nyugotra 1 mfd. Számlál 939 kath. Fenyves erdeje derék. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
Házai fából épültek, az első kőépület csak 1896-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 949 lakosából 926 szlovák volt.
2011-ben 968 lakosából 926 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Rezsőfalva Szlovákia térképén
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap