Simo Parpola

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Simo Parpola
Született	1943. július 4. (81 éves) Helsinki
Állampolgársága	finn[1]
Foglalkozása	antropológus assziriológus régész egyetemi oktató
Kitüntetései	Professor of the Year (1991)
Sablon • Wikidata • Segítség

Simo Parpola (Helsinki, 1943. július 4. –) finn asszíriológus, régész, a Helsinki Egyetem nyugalmazott asszíriológiaprofesszora. Az akkád nyelvek felirataira szakosodott, és 1987 óta dolgozik az Újasszír Szövegtár Projekten. Az American Oriental Society Tiszteletbeli Tagja.^[2]

Simo Parpola szerint a Szefirot legrégebbi változatai az asszír teológiából és miszticizmusból erednek. A Kabbalában lévő Szefirotot az asszír élet fával párhuzamba állítva rekonstruálta, milyen lehetett a Szefirot asszír elődje.^[3] A Szefirot szféráit és Ein Sof tulajdonságait az asszír istenekre kivetítve szövegi és tulajdonságbeli párhuzamokat fedezett fel az asszír istenek és a zsidó Isten közt.

Az asszírok külön számot rendeltek minden istenhez, pontosan úgy, ahogy a Kabbala számozza a Szefirot szféráit. A különbség annyi, hogy az Asszírok hatvanas számrendszert használtak, a Szefirot pedig a tízes számrendszerre épül. Az asszír számrendszert használva, új szférák és rejtett összefüggések rajzolódnak ki a Szefirotban. Assur isten alapesetben az Asszír életfa felett lebeg, csakúgy mint Ein Sof, akinek neve - feltételezhetően egy sor alakváltást követően - az akkád Assur szóból alakulhatott ki.

Perpola ezen elő-Szefirot segítségével újrafordított több asszír táblát, mint pl. a Gilgames-eposzt, és arra a megállapításra jutott, hogy az írnokok nem csupán kalandos történeteket, hanem filozófiai-misztikus értekezéseket is lejegyeztek. Ez az asszír gondolkodásmód és filozófia később a Görög Filozófiában és a Kabbalában tűnt fel.

Parpola többek közt a Finn–Asszír Társaság (Suomi-Assyria Yhdistys) elnöke.^[4]

Parpola az asszírianizmus elkötelezett védelmezője, aki a modern asszírok és ősi őseik kapcsolatát erősíti. Szerinte a ma magukat és nyelvüket aráminak nevező asszírok az ősi asszírok leszármazottai.^[5]

• Parpola, Simo (2004). „National and Ethnic Identity in the Neo-Assyrian Empire and Assyrian Identity in Post-Empire Times” (PDF). Journal of Assyrian Academic Studies 18 (2), Kiadó: JAAS. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva].  
• Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths
• The Correspondence of Sargon II
• The Standard Babylonian, Epic of Gilgamesh - cited in the article Epic of Gilgamesh
• Letters from Assyrian and Babylonian Scholars
• Assyrian Prophecies
• "The murderer of Sennacherib" in Death in Mesopotamia: XXVI Rencontre assyriologique internationale
• The Mesopotamian Soul of Western Culture Archiválva 2010. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Curriculum Vitae: Simo Parpola
• The Neo-Assyrian Corpus Project
• Professor Simo Parpola
• Sons of God - The ideology of Assyrian Kingship. In: Archaeology Odissy Archives, December 1999. Article by Simo Parpola
• YouTube-videó. YouTube AUF - Assyrian Youth Federation in Sweden meet Simo Parpola