Szász János (rendező)

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szász János (egyértelműsítő lap).

Szász János (János Szász)
Szombathelyen 2018 januárjában
Született	Szász János 1958. március 14. (66 éves)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Jodál Ágnes (1985–?) Bognár Gyöngyvér (2001–)
Szülei	Szász Péter
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró színházi rendező színész
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1983)
Kitüntetései	Young European Film of the Year (1994)[4] Balázs Béla-díj (1995) Silver George for Best Director (1997) Magyarország Érdemes Művésze díj (2001) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2007) Magyarország Kiváló Művésze díj (2011)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szász János (Budapest, 1958. március 14. –) Balázs Béla-díjas magyar színházi és filmrendező, dramaturg, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Jómódú lipótvárosi családba született. Apja Szász Péter író és filmrendező, aki az 1970-es és 80-as években alkotott. Anyja budapesti mozik üzemvezetését irányította. Jelentős társasági életet éltek családjával. Barátaik közé tartoztak olyan színésznagyságok, mint Őze Lajos, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Latinovits Zoltán.^[5] A szülői háttérnek is köszönhetően, már gyerekként kellékesként és világosítóként is dolgozott.^[6]

1976–1980 között a Nemzeti Színház kellékese volt. 1980-tól Vámos László asszisztense a Budapesti Operettszínházban. 1983-ban^[7] végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán. Folytatta tanulmányait, 1986-ban filmrendező szakon diplomázott. 1990-től Miskolcon, Gyulán, a Vígszínházban, Bostonban, Washingtonban, a Nemzeti Színházban, a Bárka Színházban, Oslóban rendezett. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja. Egyetemi tanár, 2000–2021 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2002-től osztályvezető tanára, 2008 óta docense és a bostoni Harvard Egyetemen is tanít.^[5][8] 2018-ban DLA fokozatot szerzett.^[9]

Színészként nem épített ki jelentős karriert, de filmszerepeket vállalt, például a Szerencsés Dániel című filmdrámában Marcikát alakította.^[5] Filmrendezőként A nagy füzet című filmje eljutott egészen az Oscar-rövidlistáig (legjobb 9 film) a „legjobb idegen nyelvű film” kategóriában.^[10] 2018-ban nagyszabású történelmi film rendezését vállalta el Az utolsó bástya címmel közönségfilm készítésére készült a nándorfehérvári diadalról,^[11] de felmerült, hogy a forgatókönyv alapján „torz, a történeti tényeket figyelmen kívül hagyó film” készülne súlyos tévedésekkel,^[12] s a nyomtatott sajtóban is megjelent érvek alapján „nem világos, adottságai és tudása alapján egyáltalán képes-e levezényelni a tervezett szuperprodukciót”.^[13] Maga Szász János úgy fogalmazott, hogy Ferenczy Gábor producer és közötte bizalmi válság alakult ki, így bejelentette, hogy nem lesz film.^[14]

Külföldi publikációiban helyet kaptak komoly kritikák a magyar társadalommal és Magyarország kormányával kapcsolatban. 2013. november 6-án a Berliner Zeitungban azt állította, hogy Magyarországon verik a zsidókat, és fasiszták masíroznak az utcákon.^[15] Nem sokkal később a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy személy szerint nem tapasztal kirekesztést, és megdöbbentette, milyen formában jelent meg az interjú a Berliner Zeitungban.^[16] A Fix TV 2018. január 16-ai adásában rezignáltan úgy fogalmazott, hogy „sajnos hazajöttem”.

2019-ben a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvoscsapatának felkérésére elvállalta, hogy orvosi és tudományos célból dokumentálja a fejüknél összenőve született bangladesi sziámi ikrek műtéti szétválasztására irányuló hátralévő eseményeket, valamint a filmnyersanyagokból később, a műtétsorozat kimenetelétől függően, az orvosokkal egyeztetve később esetleg dokumentumfilmet készíthet.^[17] A film a kialakult bizalmi válság miatt nem készült el, noha a nyersanyagok döntő többségét más készítette.^[17][18][19]

2021-ben családjával Amerikába költözött.^[20] New Yorkban az American Academy of Dramatic Artson kezdett tanítani.^[21]

Három gyermek édesapja. Első házasságából lánya született. Második felesége 2001 óta Bognár Gyöngyvér Jászai Mari-díjas színművésznő, akivel két közös fiúgyermeküket (Pétert és Jakabot) nevelik.^[5][22][23] Családjával Budakeszin élt 2021-ig.^[24]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 15.^[25]

• Ibsen: Kísértetek (1990)
• Gozzi: A szarvaskirály (1990)
• Williams: A vágy villamosa (1997)
• Csehov: Ványa bácsi (1998)
• Brecht: Baal (1998)
• Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása... ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában és ahogy azt a Gyulai Éjszakai Színtársulat színjátszói előadják ezerkilencszázkilencvenkilenc augusztusában (1999)
• Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (2000)
• Csehov: Slussz (2003)
• Bulgakov: A Mester és Margarita (2005)
• William Shakespeare: Lear (2007)
• Csehov: Sirály (2008)
• Csehov: Három nővér (2009)
• Füst Milán: Boldogtalanok (2009, 2011)
• Ulickaja: Orosz lekvár (2010)

• Tavaszi zápor (1983)
• A léderer-ügy (1985)
• Utóirat (1988)
• Szédülés (1990) (forgatókönyvíró is)
• Woyzeck (1994) (forgatókönyvíró is)
• Witman fiúk (1997) (forgatókönyvíró is)
• Temetés (1999) (forgatókönyvíró is)
• A Holocaust szemei (2002)
• Megtört hallgatás (2002)
• Ópium: Egy elmebeteg nő naplója (2007) (forgatókönyvíró is)
• A nagy füzet (2013)
• A hentes, a kurva és a félszemű (2018)^[26][27]

• Lélegzetvisszafojtva (1985)

• Kiválasztottak (1981)
• Karolina karácsonya, avagy újra együtt a család (1982)
• Elveszett illúziók (1983)
• Szerencsés Dániel (1985)
• A hecc (1989)
• A Valencia rejtély (1995)

• A bogotai fesztivál legjobb rendezés díja (1992)
• A pozsonyi fesztivál nagydíja (1992)
• A Magyar Játékfilmszemle fődíja (1994)
• A szaloniki fesztivál legjobb rendezés díja (1994)
• Chicagói Arany Plakett (1994)
• Félix-díj (1994)
• Bergamói Ezüst Rózsa-díj (1994)
• Csaba von Ferenczy-díj (1994)
• Strasbourg-i Fesztivál nagydíja (1994)
• Gene Moskowitz-díj (1994, 1997, 2007)
• Balázs Béla-díj (1995)
• Jupiter-díj (1995)
• A Moszkvai Filmfesztivál legjobb rendezés díja (1997)
• A genti fesztivál fődíja (1997)
• Brüsszeli Aranykor-díj (1997)
• Ostar-díj legjobb rendezésért (1997)^[28]
• A színházi találkozó díja (1998)
• A színikritikusok díja (1998)
• Érdemes művész (2001)
• A Magyar Filmszemle legjobb rendezés díja (2007)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007)
• A filmkritikusok díja (2008)
• Kiváló művész (2011)
• Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíja (2013) – A legjobb film díja (A nagy füzet)
• Arany Medál díj - Az év rendezője (2013)^[29]
• Havasi István-díj (2018)^[30]

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• Szász János: Engem a bűn érdekel - interjú az Origo-n 2007. április 2.
• Adatlapja az SZFE honlapján
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
• Szász János A hentes, a kurva és a félszeműről (Filmhu interjú, 2017)
• Szász János portréja a filmtett.hu-n (magyarul)

• Kettős torzok