Tajmen

Tajmen
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Lazacformák (Salmoninae)
Nem: Hucho
Günther, 1866
Faj: H. taimen
Tudományos név
Hucho taimen
(Pallas, 1773)
Szinonimák
  • Hucho hucho taimen (Pallas, 1773)
  • Salmo fluviatilis Pallas, 1814
  • Salmo taimen Pallas, 1773
  • Salvelinus taimen (Pallas, 1773)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tajmen témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajmen témájú kategóriát.

A tajmen (Hucho taimen) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A tajmen a Kaszpi-tengerbe ömlő Volga és az Urál folyók felső szakaszának gyorsan áramló, oxigéndús vizeiben él. Szibériában és Mongóliában a Jeges-tengerbe ömlő folyók lakója.

Megjelenése

A hal teste alacsony, nyújtott, keresztmetszetében csaknem kerekded, keskeny faroknyéllel. Pikkelyei nagyon kicsinyek, 193-242 darab van az oldalvonal mentén, és további 27-30 a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Feje hosszú, csukaszerűen erősen lapított, szájnyílása széles (a szemek mögé ér). Az első kopoltyúíven 11-12 kopoltyútüske van. Az ekecsont fogazottsága: a lemez hátulsó szegélyén 4-8 kampós fog van egyszerű keresztvonalban, a nyél (a fiatal példányoknál is) mindig fogak nélküli. Hátoldala barnás vagy zöldesszürke; oldalai világosabbak, vörhenyes „rézfénnyel”, az oldalvonal felett és alatt számos apró sötét folttal. A hasoldala fehéres. A fiatalokon sötét keresztsávok vannak. Testhossza 80-130 centiméter, legfeljebb 200 centiméter. Testtömege legfeljebb 100 kilogramm.

Életmódja

A tajmen területtartó hal, revírjét a folyó legerősebb sodrású részén választja ki. Tápláléka halak, vízimadarak, apró emlősök.

Szaporodása

Május-júniusban ívik, az íváshoz készülő halak felfelé úsznak a folyókban, ikráikat a görgeteges vagy durva kaviccsal borított mederben rakják le. Egy-egy nőstény körülbelül 10 000-34 000 darabot rak. A kelési idő 30-35 nap.

Források

  • Hucho taimen (Pallas, 1773) FishBase
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap