Tarna (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tarna (egyértelműsítő lap).

Tarna (Trnava pri Laborci)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1249
Polgármester	Vladimír Adam
Irányítószám	072 31
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	586 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Terület	15,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 49′ 06″, k. h. 21° 55′ 56″48.8183, 21.932248.818300°N 21.932200°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 06″, k. h. 21° 55′ 56″48.8183, 21.932248.818300°N 21.932200°E
Tarna weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarna (szlovákul: Trnava pri Laborci) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Nagymihálytól 8 km-re északra, A Széles-tó, a Vihorlát-hegység és a Laborc-folyó között található.

1249-ben abban az oklevélben említik először, melyben Szobeszláv fia Péter és felesége Agáta három falut, Tarnát, Vinnát és Zalacskát lányainak, Katalinnak és Petronellának adományozza. Az oklevél a települést „Turnua” alakban említi. 1258-ban Petronella a nagymihályi uradalomban fekvő birtokait, így Tarnát is testvérének, Katalinnak adja. Ebben az oklevélben „Tornoa” néven szerepel.

A 14. század első felében a birtokosok beleegyezésével a német jog alapján soltész útján új falut építettek, mely szintén önálló község lett és 1408-ban már „Kys Tarna”, illetve 1418-ban „Alsotarna” néven említik. 1374-ben Tarnán fatemplom is állt, melyet valószínűleg az új betelepülők építettek a 14. század közepén. 1427-ben a bírón és a soltészon kívül az öt birtokos családnak 43 portája adózott. A 15. és 16. század fordulóján sok lakos elvándorolt. A két falu a 16. században Kis- és Nagytarna néven bukkan fel. 1567-ben 12 és fél, 1588-ban 7 portája adózott. 1599-ben Nagytarna 44, Kistarna 15 házzal rendelkezett, a falvakat kizárólag jobbágyok lakták. 1715-ben 7 jobbágy és egy zsellér, 1720-ban csak 6 jobbágy háztartása volt. Lakói részben római, részben görögkatolikusok voltak.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „TARNA. Elegyes falu Ungvár Várm. földes ura Szirmay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Vinnának szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.”^[2]

1828-ban 49 házában 466 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarna, orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Nagymihályhoz északra 1 1/2 órányira: 87 romai, 334 görög kath., 20 evang., 33 zsidó lak., görög kath. paroch. templommal, szőlőheggygyel, erdővel. F. u. gr. Sztáray Vincze özvegye és örökösei.”^[3]

A 19. század végén sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A falu utolsó birtokosai az Ehrenheim és Sztáray családok voltak. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

1910-ben 676, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 516 lakosából 493 szlovák volt.

2011-ben 568 lakosából 549 szlovák volt.

• Görögkatolikus temploma 1713-ban épült barokk stílusban, 1870-ben megújították.
• Az Ehrenheim család kastélya 18. századi barokk-klasszicista stílusú, 1953 után átépítették.
• Felette keletre magasodik a vinnai vár romja.

• Itt született 1889-ben Ortutay Jenő görögkatolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő.
• Itt született 1893. május 25-én Viliam Gano szlovák gyógypedagógus.

• E-obce.sk
• Községinfó
• Tarna Szlovákia térképén