Visky Júlia

Visky Júlia (Budapest, 1922. január 18.–2005),^[1] született Sollich Julianna, magyar evangéliumi író, Visky Ferenc (1918–2005) felesége, Visky András (1957) anyja.

Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bărăganba, előbb Răchitoasa, majd Lătești lágerbe deportálták, ahonnan 1964-ben szabadultak.

Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.

Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, Visky András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.

• Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsvleugels Gedra­gen. 1986; magyarul Budapest, 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Okla­homa, 1989; románul Kolozsvár, 1993)
• Az Úré a szabadítás. Üzenet Erdélyből; Primo, Bp., 1989
• Három kereszt (Arad, 1993; újrakiadás Kolozsvár, 2007; románul: Trei cruci. Arad, 1993; újrakiadása Kolozsvár, 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen, 1986)
• Három kereszt; 2. átdolg. kiad.; Koinónia, Kolozsvár, 2007
• Ima; Koinónia, Kolozsvár, 2009

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

• (K. E.) [Kántor Erzsébet]: Visky Júlia: Az Úré a szabadítás. Korunk, 1991/2.
• Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (Visky Júlia élettörténete). Genf–Párizs 1995.
• Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Budapest, 2003.