Vlado Kreslin

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Vlado Kreslin
Született	1953. november 29. (70 éves)[1][2] Belatinc[2]
Állampolgársága	szlovén (1991–) jugoszláv (–1991)[3]
Szülei	Milan Kreslin
Foglalkozása	költő zeneszerző énekes dalszerző énekes-dalszerző rockzenész rockénekes dalszövegíró
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlado Kreslin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vlado Kresin (1953. november 29.) szlovén folk-rock zenész, dalszerző, költő.

Kreslin egy muravidéki faluban, Beltinciben született 1953. november 29-én. Zenész karrierjét 1970-ben kezdte dobosként az Apollo zenekarban, játszott a muraszombati Špirit zenekarban (1973), 1975-1978 között pedig a Horizon zenekarban muzsikált.

1980-ban szlovén zenei tehetségkutatót nyert a Dan neskončnih sanj című dallal.

Kreslin egy muravidéki faluban, Beltinciben született 1953. november 29-én. Zenész karrierjét 1970-ben kezdte dobosként az Apollo zenekarban, játszott a muraszombati Špirit zenekarban (1973), 1975-1978 között pedig a Horizon zenekarban muzsikált.1980-ban szlovén zenei tehetségkutatót nyert a Dan neskončnih sanj című dallal. Három évvel később vezető énekese lett a Martin Krpan rockzenekarnak.

Napjainkban Kreslin az egyik legismertebb, és legelismertebb szlovén muzsikus és dalszerző, jeles képviselője a szlovén nép- és etnikai örökségnek, ezzel előkelő helyet biztosítva magának a szlovén zenei szférában. Ő keltette fel újra a népzene iránti érdeklődést olyan dalokkal, mint például az Vsi so venci vejli.

Kreslin több világhírű zenésszel dolgozott együtt, mint például a szintén szlovén Siddharta, az R.E.M., a The Dubliners, Allan Taylor, Hans Theessink, Vlatko Stefanovski, és a Walkabouts.

A Cankarjev domban rendezett éves nagykoncertje állandó alkalom a Ljubljana kulturális naptárában. Koncertjein repertoárjába igyekszik belecsempészni a szlovén népdalok mellé anyanyelvét a vendet (muravidéki szlovén), valamint bosnyák, szerb, horvát és angol nyelvű dalokat is, hiszen világszerte koncertezik.

Több dala és verse képezi filmek és könyvek alapját, ezek közül legismertebb talán a Namesto koga roža cveti, amelyet Feri Lainšček ugyanezzel a címmel megjelent könyve inspirált, illetve később Halgato címmel film is készült belőle. Kreslin több filmben – Halgato, Salvic Angel (Szláv angyal) – mint színész is feltűnik.

Versei megjelentek a Poetry in Translation and Confortationban, illetve 2012-ben a Guernica Kiadó publikálta a verseskötetét.

• Od višine se zvrti, Martin Krpan, 1986
• Bogovi in ovce, Martin Krpan, 1990
• Namesto koga roža cveti, 1991
• Spominčice, Vlado Kreslin és a Beltinška zenekar, 1992
• Najlepša leta našega življenja, Vlado Kreslin és a Beltinška zenekar, 1993
• Nekega jutra, ko se zdani, Vlado Kreslin és a Mali bogovi, 1994
• Pikapolonica, Vlado Kreslin, Mali bogovi és a Beltinška zenekar, 1996
• Muzika, 1998
• Ptič, 2000
• Kreslinčice, 2002 (dupla CD)
• Generacija, 2003
• Koncert, 2005 (élő CD és DVD)
• Cesta, 2007
• Drevored, 2010