Wolf Johanna

Wolf Johanna, Wolf Janka (Budapest, 1905. március 26. – 1997. április 30.) építészmérnök, egyike az első magyar női mérnököknek.

Wolf Sándor (1872–1927)^[1] gépészmérnök, a Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. vezérigazgatója és Reif Elza (1881–1938) gyermekeként született zsidó családban.^[2] Anyai nagyapja Reif Jakab (1844–1907) főreáliskolai tanár, az Országos Izraelita Tanítóegyesület elnöke.

Az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leányközépiskolájának tanulója volt. Tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen folytatta, ahol 1931-ben építészmérnöki oklevelet szerzett. Kivitelező mérnökként kezdett el dolgozni a Magyar Építő Részvénytársaságnál. Egyik legnagyobb munkája a világháború előtt a Mátravidéki Erőmű létrehozása volt. Az 1940-es években Mátrai Gyulával együtt ő tervezte a nyergesújfalui Viscosát. Az 1945 utáni években részt vett a főváros újjáépítésében, majd 1947-ben a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál kapott főmérnöki kinevezést. Részt vett a Ganz Hajógyár újjáépítésén, és dolgozott az Inotai Erőműnél is. 1950-től az akkori Sztálinváros főépítésze volt, majd 1957-től a Nehézipari Minisztérium Bányászati Építő Vállalat főmérnökeként dolgozott.

1953. május 17-én országgyűlési képviselővé választották meg a Magyar Függetlenségi Népfront Fejér megyei listáján.

Első férje Farkas István József gyógyszerész volt, akivel 1922. október 28-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.^[3] Három évvel később elváltak. 1937. június 23-án nőül ment Weber József főorvoshoz.^[4]

• Történelmi tár
• Nőkért Egyesület
• Várkonyi, Endre (1975. április 27.). „A Vasmű építője”. Magyarország 12 (17). (Hozzáférés: 2021. december 25.)  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában