Nappali pávaszem

Nappali pávaszem
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft2021-ben
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae) Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae) Nemzetség: Szöglencrokonúak (Nymphalini) Nem: Aglais Dalman, 1816 Faj: A. io
Tudományos név
Aglais io (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Inachis io Nymphalis io
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nappali pávaszem témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nappali pávaszem témájú médiaállományokat és Nappali pávaszem témájú kategóriát.

A nappali pávaszem (Inachis io) a lepkék (Lepidoptera) rendjében a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába sorolt Aglais nem faja. A legismertebb európai nappali lepkék közé tartozik. Nincsenek alfajai.

Elterjedése

Európában a 60. szélességi fokig található meg, és Kréta kivételével a Földközi-tenger valamennyi nagyobb szigetén is előfordul. A legtávolabbi északról hiányzik, és Észak-Afrikában sem találni.

• 
  Nappali pávaszem
• 
  Nappali pávaszem

Megjelenése, felépítése

A hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, aminek magva kék színű. Emiatt más fajokkal összetéveszthetetlen. Szárnyainak széle csipkés-fogas. A szárnyak fonákja egyszínű fekete.

Életmódja

Csaknem egész évben látni; Magyarországon rendszerint 2 nemzedékes. Gyakori a parkokban, kertekben (a városokban is), erdőszéleken és minden olyan, nyíltabb területen, ahol sok a virág. A hegyekben 2500 méterig hatol fel. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék (Cirsium spp.) virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát (Buddleja davidii) és a bársonyvirágot (Tagetes spp.). Táplálkozás, illetve pihenés közben a szárnyait széttárja.

A lepkék barlangokban, padlásokon, odvas fákban, pincékben telelnek át csukott szárnyakkal, amik feketesége jól álcázza őket. Már kora tavasszal megjelennek – szárnyuk eddigre megkopik, és gyakran szakadozott is. A nőstény petéit általában csalánra (Urtica spp.) rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben. Kb. 150 hernyó él együtt a bábozódásig, de egy-egy nagy csalánosban akár 100 fészekre is bukkanhatunk. Utolsó vedlésük előtt a hernyók szétszélednek, és védett helyre húzódnak bábozódni. Bábja úgynevezett zuhanóbáb: ez testének hátsó végét rögzíti úgy, hogy a feje szabadon lecsüng.^[1]

Képek

• 
  Nappali pávaszem leeresztett szárnnyal.
• 
  Nappali pávaszem felemelt szárnnyal.
• 
• 

Jegyzetek

Források

• nappali pávaszem, termeszetvedelem.hu
• Állat- és növényhatározó természetjáróknak
• Helgard Reichholf Riehm: Lepkék
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 42.
• https://species.wikimedia.org/wiki/Aglais_io Wikifajok:Nappali pávaszem (Aglais io) (2015.03.24)

További információk

• nappali pávaszem - Nymphalis io Linnaeus, 1758. izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 6.)
• Vadonleső.hu - Nappali pávaszem bejelentő oldal